MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1962. december. 12.

38. ő. e. (1. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. XII. 12. - Napirend: - 1. Jelentés az anyagi ösztönző módszerek 1963. évi alkalmazásáról. - 2. Tanácsválasztásokkal kapcsolatos feladatok ismertetése.

Véleményem szerint ez Így nem igaz, hogy nem elég huzó hatású* A tagoknak sem mindegy az hogy 2, vagy 5 q kap. Jobban fogja a terület művelését és a növényápolást elvégezni. Amióta ez a terv elkészült a tsz-ekben vitatagatják. Az a tapasztalat, hogy ez a forma egyszerű, a tsz tagoknak is érthetőbb és szinpatikusabb is. Az emberek megértik és akarják is ezt. Amit mi javasolunk, hogy az össz termés lo %-át adjuk oda, én a magam részéről abban is benne volnék, hogy menjünk fel 15 %-ig, mert jövőre nem lo %-ot fog ez jelenteni a termésben. Abban sem lo %-ot fog jelenteni, hogy meghosszabbítjuk a szőlő átlagkorát. Máshol többet fog ez jelenteni, mint lo %-ot. Azzal együtt, hogy a termés lo %-ét oda adjuk a tagoknak,meg kell oldani azt is, hogy bontsuk le a területeket családokra. Minden család kapja meg a maga területét időben, hogy minden munkát maga végezzen el. A premizálást nem lehet megoldani családokra,mert a szőlő állaga különböző. A prémiumfelosztás brigádokra történjék mert a brigád területében már többféle szőlő van jobb is rosszabb is, és kapja meg a birgád év elején utalrényozva erre a szőlő területre a szükséges munkaegységet és a brigád gazdálkodjék ezzel a munkaegységgel ugy, hogy minden munkát végezzenek el és ne menjünk tul a munkaegység felhasználással-. Ezt azért kell igy csinálni, mert vannak olyan szőlőterületek amelyekről alacsony termésátlagot kapnak, és akkor nem a munka arányában díjazzuk az embereket, hanem a szőlő álagának megfelelően. Ugy kell megoldani a szőlő müvelését, hogy a költségráfordítások csökkenjenek. Egyenlőre nem nagyon tudjuk kiszámitani, hogy különböző védekezőszereknél és egyekbeknél milyen anyagköltséggel állitunk elő 1 q szőlőt. Azt viszont tudjuk, hogy munkaegységet minden tszünk többet használ fel, mint ami a munkaegység könyvbe elő van irva, pedig az előirt munkákat el sem véggik. A Rákóczi Tsz területén sok szőlő volt, - de máshol is - ahol a szőlő csak egyszer volt megkapálva és mégis a betervezett munkaegységet nemcsak, hogy felhasználták, tul is' lépték. A munkaegység felhasználást a minimálisra kell, hogy szoritsuk, mert igy nagyon drágává tesszük a szőlőtermelést. Ha a brigád azt kapja, hogy ehhez a munkához ennyi munkaegységet használhat fel, gondoljuk, hogy ez szorítani fogja a munkaegységfelhasználást a normális keretek közé. Egyelniőre a tsz-ek ott tartanak,, hogy minnél több munkaegységet akarnak teljesíteni. Egy néhány esetben sajnos ilyen problémánk van és azért megy lejebb a munkaegységre jutó részesedés, mert több munkaegységet használtak fel, mint kellett volna. A másik probléma a takarmánytermesztés kérdése. Valamivel előre kellene menni az állattenésztés gazdaságossága területén, amit azért nem tudunk megoldani, mert nincs elég takarmányunk és nincs megoldva annak jó felhasználása. Bár az idén már több volt a kukorica müvelés, mint tajraly,azonban ennek is volt szépséghibája. Arról volt szó, hogy Jta«338 %-ra adják ki a kukoricát és a végén 42 %-ig is elmentek, mindegyiknél kivétel nélkül felmentünk a 4o % főié. Az idén tartani kell a 33 %-ot, azon tul ne menjünk. Azért szerepelt a beszámolóban az, hogy minden tsz egységesen csinál, mert ha az egyik tsz-nél elkezdenek valamit, akkor a másik is azt akarja csinálni. Pl. A Nagy József T z-nél 4o-6o %-ra adták ki a burgonyát, azt mondták, hogy aki vétőmagot ad az 6o %-ot kap belőle. Ennek az lett a vége, hogy majdnem minden tag 6o %-ot kapott. Azért kellene ragaszkodni az egységes elvekhez, mert az ilyen dolog sajnos még lehetővé teszi, hogy a tsz vezetőséget a