MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1962. október. 10.

37. ő. e. (1. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. X. 10. - Napirend: - 1. A pártértekezlet beszámolójának megvitatása.

Agitációs munkánk legnagyobb próbatétele a mezőgazdaság átszervezés* a tsz-ek megszilárdítása volt. Jelentős szer pél volt a politikai munkának a Politikai Bizottság 196o. szeptemberi határozatainak végrehajtásában, az oktatási reformból adódó feladatok megoldásában, a városfejlesztési tervek végrehajtásában. Sikerült áttörnünk az agitációs munka reszort jellegét. A párttagság mellett jelentős számú pártonkívüli részt vállalat a párt politikájának ismertetéséből. Uj jelenség, hogy egyes pártszervezeteknél /Fi- • nomszerelvénygyár/ a pártcsoportok az agitációs munka szervezői és irányitói. Javítanunk kell az agitációs munka tartalmát. A pártszervezetek többségénél még mindig nen kielégítő a párttagság tájékoztatása. Egyrészt a PB-től kapott tájékoztatások gyakran nem jutnak el a párttagság egészéhez, másrészt a pártszervezetk működési területeinek problémáiról, feladatokról sem kap a párttagság renszeresen tájékoztatást. A párttagság egy része sem politikai oktatásban nem vesz részt, sem a párt sajtót, kiadványait nem olvassa. Igy azután nem tudnak hatékony politikai munkát végzni a tömegek között. A koronként megtartott pártnapok, réteggyülések, kisgyűlések,termelési tanácskozások jó formái a politikai munkának. Azonban ezt gyakrabban kell kiegészíteni az egyéni beszélgetéseknek, vitáknak. Ezek hiányában az agitációs munkánk még mindig kampányszeró, nem kapcsolódik eléggé a napi feladatokhoz és igy nem is tud hatékony segítséget , adni azok megoldáséhoz. Jobban kell szorgalmazni a pártkiaávónyok terjesztését és olvasását, a munkában élenjárók a munka versenyben kitűnt dolgozók népszerűsítését és a szemléltetés eszközeinek felhasználását. A párt és tömegkapcaolatainak javításában egyre nagyobb szerepet játszanak a város területén működő tömegszervezetek. Az utóbbi 3 év alatt tömegszervezeteink hatékonyan közreműködtek a dolgozók nevelésében, mozgósításában. Tömegszervezeteinknek fontos feladata volt és jelenleg is az a párt politikájának ismertetése, közvetítése a dolgozó tömegek felé és a dolgozói véleményének, javaslatainak, kívánságainak eljuttatása a párthoz. Szakszervezeti bizottságaink többsége a beszámolási időszak alatt tevékenyen közreműködött a termelési feladatok megoldásában. Szerveik ösztönzik a munkaverseny, a szocialista brigád mozgalmat. Harcolnak az egészséges munkafeltéelekért a dolgozók szakmai műveltségének fokozásáért. A termelési tanácskozásokon elősegítik, hogy a dolgozók részt vegyenek a tervek kidolgozásában és ellenőrzésében, segítik, szorgalmazzák a szocialista demokrácia szélesedését, erősödését. Jó dolog, hogy szakszervezeteink az elsőrendű védelmezői a dolgozók szociális, egészségügyi érdekeinek. Azonban még mindig az a tapasztalat, hogy szakszervezetben dolgozó elvtársaink a termelési feladatok megoldását nem tekintik érdekvédelmi feladatnak. Ezért a termelési feladatok, megoldása, a munkafegyelem szilárdítása, a műszaki színvonal növelése, a gyártás és gyártmányfejlesztés még nem került a szakszervezeti munka központjába. Az is probléma, hogy a szakszervezeti munkából a hozott határozatokból gyakran hiányzik a dolgozók politikai nevelésére való törekvés. Elhanyagolt területe a szakszervezeti munkának, a szakszervezeti nőmozgalom pedig a nők között végzett politikai műnkének ez kellene, hogy a fő eszköze legyen. A beszámolási időszak alatt tovább fejlődött a KISZ munkája is. A beszámolási Időszak alatt 20oo~ról négy és félezerre növekedett a KISZ tagság száma a város területén. A város Ifjúsági mozgalma hatékony segítője az üzemek többségében a termelési feladatoknak.