MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1962. október. 10.

37. ő. e. (1. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. X. 10. - Napirend: - 1. A pártértekezlet beszámolójának megvitatása.

Veres Gusztáv Egyet értek vele, hogy a beszámoló hosszú és ahol lehet rövidítsünk, mert a revíziós bizottság beszámolójával együtt 2 óránál is tovább fog tartani. Én is ragaszkodnék minden részéhez, mert ez mind szükséges ami le van irva, azonban az egyes részeknél, ahol hoszabban magyarázkodik azt én is javaslom lerövidíteni. Foglalkozni a beszámoló azzal, hogy van a városban 5oo-6oo női mun-' kaerő akiket nem tudunk foglalkoztatni. Helyes lenne a beszámolóban megszabni azt az intézkedést amin keresztül ezen segíteni- tudunk. Eger fürdő város ezen a téren nem lehetne-e valamit tenni, vagy olyan üzemet létesíteni, ahol ezeket a nőket foglalkoztatni tudnánk. Volt arról szó. hogy gyógyszergyárat létesítenek. Vagy pl. a ruhagyárat elvitték Ózdra, mert nem tudtunk megfelelő helyet biztosítani a szá­mukra. Szó van a beszámolóban és a határozati javaslatban a műszakiak kép­zésének növeléséről. Helyes lenné megszabni, hogy milyen intézkedé­seket tegyünk erre vonatkozólag. Helyes lenne Egerben olyan iskolát létrehozni, ahol a továbbképzésüket biztosítani tudnák. Egyébként a beszámolóval és a kiegészítéssel is egyetértek. Jenéi Béla A beszámolóval kapcsolatban néhány megjegyzést szeretnék tenni: feltétlen szükségesnek tartom a számadatok felülvizsgálását az ipa­ri résznél. A számadatok index számok és nem azt tükrözik, amit t>. azokból levonunk. Ez a elyzet az 196?. féléves adattal kapcsolatban is. Ha csak ezt a 2 számot nézzük, nem biztosítja azt a következte­tést ami alatta van. 11, 12-es oldalon foglalkozik á beszámoló-azzal, hogy a tsz tagok a maguk által választott vezetőséget követik. Bele kellene venni a be­számolóba, hogy ahol ez nem igy történt, a negatív hatást is érzékeié tetni kellene. A 16. oldalon a beszámoló azt mondja, hogy a 2 tsz-nél nem sikerült bevezetni azokat a módszereket, amelyek a tagok anyagi érdekeltségét növelte volna és az ittlévő vezetőség sem támogatta ezt. Ezzel fog­lalkozik még a 33* , 34. oldal is. Véleményem szerint itt nincs tudatos ellenállás, ez nem vonatkozik erre a dologra. Ha valaki kifejti a saját nézeteit az még nem szek­tásság. Mi kifejtettük álláspontunkat és azután próbáltuk az embe­reknek megmagyarázni, hogy ez mért helyes. A kapásnövényeknél végre is hajtottuk, azonban a szőlőnél nem tudtuk. Nehezen tudtuk ezt a fro frontot áttörni. Az volt a hiba, hogy első évben nem ugy kezdtük, mint a Nagy József Tsz. Mikor az emberek egyszer megkóstolták azt, hogy hogy lehet könnyűszerrel munkaegységet szerezni, akkor már az ilyen dolog nehezen megy. 14-15 hold uj telepítésünknél is az a helyzet - nem tudom a többi tsznél, hogy áll ez a kérdés - hogy nem gépesithetők. Olyan domb­oldalra telepitünk, ahol nem lehet gépesíteni. Ennek az uj telepí­tésnek semmi értelme nincs, kézi erőre vannak telepítve 12o cm-re. Ugyanúgy történik az ujtclepitések alá a forgatás is, mint tavaly,• ; az uj telepítéseié részére pedig kiváló munkát kellene biztosítani. Felvetődik itt a munkaerő kérdése ia, azonkívül az is, hogy a szán­tó területek rovására megy a telepítés és igy a takarmánytermelésünk csökkeni fog. A hegyi szőlőterületek gépesítését és a munkaerőkérdé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom