MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1962. október. 10.
37. ő. e. (1. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. X. 10. - Napirend: - 1. A pártértekezlet beszámolójának megvitatása.
A létrejött uj tsz-ek, a megválasztott vezetőségeknek sok nehéz prob» lér.át kellett negoldaniok az első évben. A városi PB, a Tanács az üzeni pártszervezetek szinte egész városunk segitő készségének köszönhető, hogy tsz az első évben sikeresen estek át az első nagy próbatételen és a tagság megelégedésére, a népgazdaság felé meglévő kötelezettségeiknek eleget téve zárták az első közös évet. Az átszervezés alatt, de után is elég sokan kételkedtek abban itt a városban, de országos vezető szervek részéről is, hogy a szőlős te-, rületeken lehet stabil, jól gazdálkodó tsz-eket létrehozni. Sokan voltak, akik azt jóoclgnttek, hogy a tsz-ben tönkre fog menni a szőlő, hogy nen lesz munkaerő, nem lesz majd erőnk a szőlő kórtevői elleni védekezéshez, - hogy az egri parasztoknak a természete, meg a szőlő természete nem szereti a tsz-t. Azt is mondogatták nekünk, hogy nen tsz-t, hanem valamilyen kezdetleges társulást kellett volna létrehozni és ezek nellett állami erőből elvégezni a szőlő renkonstrukciót és csak amikor már kialakultak a nagy szőlő táblák, akkor kellett volna tsz-eket létrehozni. Ezeket a nézeteket le kellett győzni, ez sem volt könnyű feladat. De ennél is nehezetbb feladatot jelentett a tagság munkába állitása, a szükséges épületek, anyagi eszközök előteremtése és mindezek mellett a tsz vezetőségek segitése, hogy a kialakult nagy gazdaságokat vezetni tudják. A szakemberek megkeresése, háztáji területek kijelölése szintén nehéz feladat volt. Kételkedőkre csakhamar rácáfolt az élet. Május végére a belépett tagok 75 %-át sikerűiét bevonni a közös munkába és év végére még növekedett a dolgozó tagok száma. A Termelőszövetkezeti parasztságunk szorgos munkáját dicsári, hogy sem az elmúlt, sem az idei évben nem maradt műveletlen terület a tsz földeken. Az első év eredményeként sz-eink megszilárdultak - a Rákóczi Tsz kivételével - a negye termelőszövetkezetei között is az erősebb tszek közé küzdöttek fel magukat. Tsz-eink jó munkájának eredményeként a szőlő átlagtermelése városi szinten 18,6 q volt. Az össz szőlő termésnek 80 %-át tsz-c-ink az állam felé értékesítették. Városi szinten 22 ezer mázsa szőlőt adhattunk át az állami felvásárlási szerveknek. Az árutermelés növekedését nutatja, hogy az előző években 11-12 ezer q volt az állani felvásárlás a város területén. Egy év alatt tsz-eink tiszta vagyona 2,5 millió Ft-ról lo,5 mFt-ra növekedett. A dolgozó tagoknak pénzben és természetben I6.Í00 mFtot fizettek ki tsz-'eink. Az egy munkaegység értéke városi szinten 43,8o Ft volt. Az egy tagra eső közösből származó jövedelem mintegy 13,5oo©-Ft. Tsz-eink az óruértékesitési tervekot, amely az elmúlt évben 56o ezer Ft volt csaknem duplájára 1 millió Ft-ra teljesi L ették. /Hizóttaertés és marha, tej, tojás és baromfiból./ Az áruértékesítés! tergek túlteljesítése után mintegy 2.2oo ezer Ft hitel engedményt kaptak a tsz-ek államunktól. Az elért eredményeket értékelve megállapithatjuk hogy tsz-eink az első évben jól gazdálkodtak ás jelentős eredményeket értek el. A PB ugy értékeli, hogy az eredmények egyik nagyon fontos forrása az volt, hogy az alakuló közgyűléseken tsz tagjaink maguk választották meg a tsz vezetőségekbe a parasztság által köztiszteletben álló,
