MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1962. augusztus. 15.
36. ő. e. (1. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. VIII. 15. - Napirend: - 1. Jelentés a párt szövetségi politikájának végrehajtásáról a város területén.
gazdaságnak, népünknek a sok támogatást. Egyes munkások nem látják eléggé, hogy az áremelkedések nem a tsz-ek létezése, hanem az aszály miatt vannak. Másik áoldalon a tsz-ben igen gyakran találjuk, hogy az SZTK, a nyugdij, a kórházi ellátás, a táppénz tekin-tetében miért nincs meg az ő részükre az ami a munkásoknak meg van. Ezek és más problémák okoznak még súrlódásokat a munkás-paraszt szövetségben. Ezeknek a súrlódásoknak a feloldását elsősorban a tsz-ek ^gazdasági megszilárdítása, a termés eredményeinek fokozása fogja eredményezni. Ezért is nagyon fontos az, hogy a mi tsz-eink sok árut termelő gazdaságokká váljanak, hogy gazdasági fejlődésük meggyorsuljon. A tsz-ben a közösgazdálkodás eredményeként mindenkit a munkája alapján dijjaznak. Ez fokozatosan elülteti majd a tsz tagok között jelengleg még meglévő gazdasági különbségeket, mert vannak még ilyenek. Nem a tulajdon alapján, ugyan de régen jól gazdálkodó középparasztok anyagi helyzete - tartalékai vannak - még jobb mint a volt szegényparasztoké. Ez sokszor a volt szegényparasztok fantáziáját bántja. Ezen az alapon vetődik még fel újra és \ijr,a közöttük, hogy te régen is most is vezető vagy. Vagyis az egységes paraszti osztály kialakításának a ma még meglévő anyagi - nem gazdasági különbségeknek megszüntetését,és csak a tsz gazdasági fejlődésének meggyorsítása eredményezheti elsősorban. A gazdasági megszilárdulás tehát mind a két alapvető osztálynak közös érdeke. Meg kell tehát találni a módját annak, hogy a tsz-ek gazdasági fejlődése gcyorsabb legyen, mint eddig volt. Ha beszélgetünk parasztokkal, sokszor az az ember érzése, hogy falu felett megállt az idő, mintha kimaradtak volna abból az általános fejlődésből, ami az egész országban tapasztalható, hogy a parasztság általános műveltsége még itt a városban is nem sokat változott. Ez a mi munkánk fogyatékosság, amely abból következett, hogy a kisparaszti tulajdon szinte elszigetelt minket a parasztságtól. Most meg van a lehetőség, meg kell gyorsítanunk parasztságunk ilyen irányú fejlSésété is. A munkások között már százával találunk olyanokat, akik önkéntesen elvégzik az általános iskolát, középiskolát, sőt az sem ritka, hogy egyetemre jelentkeznek, vagy már járnak is felnőtt fejjel a munka mellett. A parasztoknál még ugyan ritkán, találkozunk ezzel. Meg kell gyorsitani ezt, fel kell kelteni az tsz tagok igényét a tudomány, a kultúra iránt. Szakmai műveltségük fokozását is gyorsitani kell. Mi gyakran találkozunk olyan tsz tagokkal, akik azelőtt a maguk kisgazdaságában nagyon jól gazdálkodtak. Most maguk mondják el, hogy az a szakmai ismeret ami ott elég volt eredményeket hozott, itt már kevés. De az ilyen tsz paraszt is kevés még. A szakmai képzettség igényét is fel kell keltenük bennük. A nagyüzemi mezőgazdaság és a parasztság helyzete is sürgetően követeli az általános műveltségük növelsét. Ki kell tudnunk elégíteni ezt a követelményt. Sokkal többet kellirbeszélgetnünk a tsz tagokkal világnézeti problémákról is. Nem tudom elvtársak, ki hogy van vele, de engem a szövetségi politikai viták mindig elméledésre késztetnek, foglalkoztat, hogy hogy lehetnek jobban csinálni, hogy még szélesebb rétegeket tudjunk magunkkal vinni a szocializmus építésében. Előfordul, hogy nem mindig a legjobb az amit ezek az elmélkedések a gyakorlatban hoznak. A szövetségesekhez való viszony nagyon bonyolult kérdés, kön r yel el lehet tévedni az útvesztőben. . v Lenin elvtárs a saját korszakának politikáját a szövetségi politikát is kidolgozta. Azokat a mi előző fejlődésünk igazolta. A mi mostani fejlődési szakaszunk szövetségi politikáját Lenin nem dolgozhatta ki mivel ő nem érte meg a szocializmus építésének ezt a
