MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1962. augusztus. 15.
36. ő. e. (1. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. VIII. 15. - Napirend: - 1. Jelentés a párt szövetségi politikájának végrehajtásáról a város területén.
A pártnak o pártoukivüliekhoz fűződő kapcsolata non azonos a szövetségi politikával, A párt ás a tömegek kapcsolata e munkásosztály élcsapatának a munkásosztály egészéhoz ás a többi pártonkívüli dolgozókhoz való viszonyát jelenti. A szövetsági politika pedig a munkásosztálynak más dol.aozÓ osztályhoz, elsősorb-ni a parasztsághoz való kapcsolatát fejezi "ki. Azonban érdemes ezt a kérdést a szövetségi poltika magyar ázásánál felvetni azért, mert az ilyen nézetek kifejezik a pártonkivüli -munkásokkal szembeni bizalmatlanságot, ezért rontja a párt és a munkásosztály kapcsolatát és gyengítheti a munkás-paraszt szövetséget és általában a munkásosztály ás szövetségeseinek a viszonyát, Szek mögött a nézetek mögött legtöbb esetben a funkcióféltesvan és > az, hogy egyes elvtársak azt gondolják, a szocializmus csak ő értük, "esetlegesek e kommunistáké*t. ven. Az Ilyen elvtársaktól kellene ké&d^zniy ho^y ugyan milyen. ^klM-h léptek ők be a pártba. Saját önző céljaiknak megvalósítása érdekében, vagy az egész nép felemelkedése érdekében. .Ugy gondoljuk, az utóbbi-' ért vállalták a harcot a pártban, A kommunisták éppen ebben különböznek más pártok tagjaitól, hogy az egész népet akarják megszabadítsni -mindenféle elnyomástól ás az egész nép számára akarnak jólétet és demokráciát teremteni és amilyen mértékben végbemegy a társadalmi osztályok változás * az osztálynélküli társadalom iránya, olyan mértékben szélesül a mi demokráciánk. Volt idő, amikor szöv..tségi politikánkban korlátozni kellett a volt burzsoá rétegeket ás különböző korlátozási intézkedéseket alkalmaztunk, de ma már alig. vennék olyan társadalmi eröcsoportok, akiket korlátozni kell, egyszerűen azért, mert eltelt 17 év és ez alatt i olyan változások mentek végbe, amit az előzőekben már elmondtam. Mivel ma már az egész munkásosztály, a parasztság és az értelmiség érdekelt e szocializmus építésében',, ezeknek a tár se de Imi osztályoknak érdekei maredéktelenul egybeesnek, ez lehetőséget ad szövetségi politikánk uj tartalmára, sőt-he kommunistáknak akarjuk magunkat vallani, akkor kötelez minket a fejlődés -erre. Hogy nézne az ki, hogy amikor az egész parasztság benne van a termelőszövetkezetekbe, most a rétegezés alapján állítanánk szembe egymással őket. Vagy hogy nézne ez ki. hogy e szocializmus,' kommunizmus építéséről beszélünk, de e kommunistaknak ebben csak vezető szerepe., a pártonkivülieknek csak •munkás szerepe lehetne. . . • Vzt mondjuk még,., hogy .a szocializmus e kommunizmus e 1 egmagasebbrendü ás legigazságosabb emberi társadalom, hogy annak középpontjában ez ember van a magajj szükségleteivel-,, arra. való tekintet .nélkül, ..hogy párttag-e vagy sem.. Hogyan ' lehetne tehát- eszerint negkülönb'Ö'zt'etni az embereket. Vezetőszerepre megfelelhetnek becsületes, tehetséges pártonkivüliek is, akik munkájukat a párt politikájának szellemeiben végzik, je'en szabad elfelejteni, hogy a szocializmus.- eszméje a párt. politikájáénak és helyes munkasti 1 usának köv tkezt ében egyre szélesebb méretekben hódit teret. Vannak akik ezt a következtetést vonj'k le szövetségi politikánkból, hogy megszűnt ez osztályharc. Ezek csak ezt tartják osztályh:rcaek,
