MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1962. április. 27.
34. ő. e. (1. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. IV. 27. - Napirend: - 1. A tsz-ek zárszámadásának eredményei, a tavaszi növényápolási munkák és a tsz-munkaerő helyzete.
a Politikai Bizottság póttagja nagyon világosan és félreérthetetlenül beszétek errőla kérdésről. A termelés fokozása mint legfontosabb kérdés mellett az a kommunisták feladata, hogy a felvilágositó sző a nevelő munkán keresztül nap, mint nap meggyőzzük illetve megértessük tsz parasztjainkkal, hogy a termelőszövetkezetekben a paraszti élet szebbé, gazdagabbá tételéért dolgozzunk és ezt ugy akarjuk elérni, hogy egyre fokozottabban csökkenjen a nehéz fizikai munka ugy is, aogy az egyes területek gépesítésének problémáit oldjuk meg. De ezzel a kérdéssel összefüggésben hangzott el a megyei pártbizottság tegnap megtartott üléséén, hogy az anyagi érdekeltség megvalósítása a tsz-ekben a legkülönbözőbb módon kell, hogy megvalósulást nyerjen. Ezer es ezer formája illetve módszere lehet az anyagi érdekeltség alkalmazásának, ha a kommunisták a termelőszövetkezetek vezetői és pártonkívüli dolgozók ezt nagyon bátran, merészen alkalmazzák. Ha közöttünk, illetve termelőszövetkezeteink vezetői között azt tapasztalnánk, hogy valaki attól fél, ogy tsz parasztjaink meggaz dagodnak az anyagi érdekeltség alkalmazása következtében, azokkal meg kell értetnünk és előttük világosan feltárni pártunk politikájának lényegét azt, hogy Magyarországon a termelőszövetkezeteket azért szerveztünk, hogy ezekben nyugodt, boldog életet élő parasztok legyenek és gazdagodjanak is. Ez a mi politikánk értelme, ezért szerveztünk termelőszövetkezetet. Kedves Elvtársak! - ugy a Központi Bizottság atáro tatában, mint a Magyar Szocialista Munkáspárt egész politikájában nagyon fontos helyei; foglal el az egységes paraszti osztály kialakmltása. Erről a kérdésről is nagyon világosan beszólt Putnoki elvtárs és gyakorlati példákat mondott el arra vonatkozóan, hogy mennyit árthatunk népgazdaságunknak, pártunknak, az esetben, hogy ha e kérdés lényegét nem tesszük világossá termelőszövetkezeti parasztságunk előtt. Én nem akarom elmondani azokat a példákat, amelyek a Megyei Pártbizottság ülésén elhangzottak, mert ehhez hasonló példák nálunk is megtalálhatók. Ebben a városban is megtaláhatók azok a középparasztok, akik meglehetősen jobb módban éltek mint az agrárproletár, vagy szegényparasztok és most együtt dolgoznak a termelőszövetkezetekben. Nálunk is előfordul, hogy különböző megjegyzéseket tettek a Dobó tsz vezetésére, vagy a Hagy József termelőszövetkezet ben funkciót betöltő egyes személyekre, akik korábban mómodu közép parasztok voltak. Ebben a vonatkozásban az a feladat hárul ránk, hogy megértessük a volt szegényparasztokkal, de a volt középparasztokkal is, hogy pártunk az egységes paraszti osztály kialakítását olyan elvekre épiti fel, hogy mindenkit becsületesen végzett munkája alapján értékelünk figyelembe véve a szocializmus építéséhez való sznqpc viszonyát. Hogyan lehet értékelni egy év leforgása után Eger város négy termelőszövetkezetének helyezetét? Az elért gazdasági eredmények alapján ugy értékeljük, hogy mi négy termelőszövetkezetünk nem tartozik Heves megyében a gyenge termelőszövetkezetek közé. Sőt a megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács VB értékelése alapján erős-közepes termelőszövetkezetként vagyunk nyilvántártva. Másodszor ugy értékeljük, hogy tsz-eink politikailag is szilárdultak. Nagyon fontos eredménynek tulajdonitjuk, ho y e politikai megszilárdulás következtében minden tsz-ben pártszervezet jött létre.
