MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1962. április. 27.

34. ő. e. (1. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. IV. 27. - Napirend: - 1. A tsz-ek zárszámadásának eredményei, a tavaszi növényápolási munkák és a tsz-munkaerő helyzete.

a Politikai Bizottság póttagja nagyon világosan és félreérthetet­lenül beszétek errőla kérdésről. A termelés fokozása mint legfonto­sabb kérdés mellett az a kommunisták feladata, hogy a felvilágosi­tó sző a nevelő munkán keresztül nap, mint nap meggyőzzük illetve megértessük tsz parasztjainkkal, hogy a termelőszövetkezetekben a paraszti élet szebbé, gazdagabbá tételéért dolgozzunk és ezt ugy akarjuk elérni, hogy egyre fokozottabban csökkenjen a nehéz fizikai munka ugy is, aogy az egyes területek gépesítésének problémáit old­juk meg. De ezzel a kérdéssel összefüggésben hangzott el a megyei pártbizottság tegnap megtartott üléséén, hogy az anyagi érdekeltség megvalósítása a tsz-ekben a legkülönbözőbb módon kell, hogy megva­lósulást nyerjen. Ezer es ezer formája illetve módszere lehet az anyagi érdekeltség alkalmazásának, ha a kommunisták a termelőszövetkezetek vezetői és pártonkívüli dolgozók ezt nagyon bátran, merészen alkalmazzák. Ha közöttünk, illetve termelőszövetkezeteink vezetői között azt tapasztalnánk, hogy valaki attól fél, ogy tsz parasztjaink meggaz dagodnak az anyagi érdekeltség alkalmazása következtében, azokkal meg kell értetnünk és előttük világosan feltárni pártunk politiká­jának lényegét azt, hogy Magyarországon a termelőszövetkezeteket azért szerveztünk, hogy ezekben nyugodt, boldog életet élő parasz­tok legyenek és gazdagodjanak is. Ez a mi politikánk értelme, ezért szerveztünk termelőszövetkezetet. Kedves Elvtársak! - ugy a Központi Bizottság atáro tatában, mint a Magyar Szocialista Munkáspárt egész politikájában nagyon fontos he­lyei; foglal el az egységes paraszti osztály kialakmltása. Erről a kérdésről is nagyon világosan beszólt Putnoki elvtárs és gyakorlati példákat mondott el arra vonatkozóan, hogy mennyit árt­hatunk népgazdaságunknak, pártunknak, az esetben, hogy ha e kérdés lényegét nem tesszük világossá termelőszövetkezeti parasztságunk előtt. Én nem akarom elmondani azokat a példákat, amelyek a Megyei Párt­bizottság ülésén elhangzottak, mert ehhez hasonló példák nálunk is megtalálhatók. Ebben a városban is megtaláhatók azok a közép­parasztok, akik meglehetősen jobb módban éltek mint az agrárprole­tár, vagy szegényparasztok és most együtt dolgoznak a termelőszö­vetkezetekben. Nálunk is előfordul, hogy különböző megjegyzéseket tettek a Dobó tsz vezetésére, vagy a Hagy József termelőszövetkezet ben funkciót betöltő egyes személyekre, akik korábban mómodu közép parasztok voltak. Ebben a vonatkozásban az a feladat hárul ránk, hogy megértessük a volt szegényparasztokkal, de a volt középparasztokkal is, hogy pár­tunk az egységes paraszti osztály kialakítását olyan elvekre épiti fel, hogy mindenkit becsületesen végzett munkája alapján értékelünk figyelembe véve a szocializmus építéséhez való sznqpc viszonyát. Hogyan lehet értékelni egy év leforgása után Eger város négy ter­melőszövetkezetének helyezetét? Az elért gazdasági eredmények alapján ugy értékeljük, hogy mi négy termelőszövetkezetünk nem tartozik Heves megyében a gyenge termelő­szövetkezetek közé. Sőt a megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács VB értékelése alapján erős-közepes termelőszövetkezetként vagyunk nyilvántártva. Másodszor ugy értékeljük, hogy tsz-eink politikailag is szilárdul­tak. Nagyon fontos eredménynek tulajdonitjuk, ho y e politikai meg­szilárdulás következtében minden tsz-ben pártszervezet jött létre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom