MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1961. szeptember. 20.

31. ő. e. (1. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1961. IX. 20. - Napirend: - 1. Jelentés a tsz-ek távlati fejlesztési tervéről, a szüretre való felkészülésről.

Helyes a tervben, hogy foglalkozik a szakemberek nevelésével, illetve a termelőszövetkezeti tagok oktatásával. A szőlő fejlesztési terv harmadik része a azőlőfcalaj-tápanyag ellátásának biztosításával foglalkozik. Dicséretre méltó, hogy az a bizottság amely a tervet készítette, merészen uj dologba kezd, a mesterséges szervestrágya ellátásához. A szőlő venyige, a szőlő törköly, a kukoricaszár felhasználása. Ugy gondolom, ho _y nekünk pártbizottságnak és a tanác nak ezt a helyes és nagyon ésszerűnek tekinthető kezdeményezést segitenünk kell. z az alapja annak, hogy a kateszteri holdankinti átlagt rmést évről évre növelni tudjuk. A szőlőtermelés fokozása érdekében a szőlőtáblák üzemi berendezésének kérdéseivel elvileg foglalkozik a terv. Előttünk ismert dolog az, hogy országosan sincs ez a kérdés megoldva. A mi a párt végrehajtóbizottsába foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy az egri gépállomás megerősítésére teszünk javaslatot, és ha mást nem is a szőlő megművelését tudjuk gépesiteni, de más természetű munkát kell géppel elvégeztetni. > A szőlő és gyümölcs telepitése 1962. évben; a távlati fejlesztési terv alapján a Megyei Párt és Tanács Végrehajtóbizottság biztositotta a város területén 13o kh szőlő telepítését és 5o kh gyümölcsös telepítését. Az előkészületi munkák beindultak, eddig a forditást a következőkben végeztük: "Petőfi" Tsz 7\kh, "Dobó" Tsz 2 kh, "Nagy József " Tsz 15 kh, összesen 24 kh. , A távlati fejlesztési terv meghatározása alapján a szőlő-gyümölcs és kertészet fejlesztésével egyidőben a szántóterület csökkeni fog. Ez természetes ismert a város területén szüzföld nincs. A mezőgazdaság fejlődésének ez az iránya még fokozottabban irja elő, hogy a belterjesités kérdése nagyon fontos és napi kérdésünk. Ez politikai kérdés. No itt szeretném én felvetni az öntözéses gazdálkodás kérdését. Különösebben tanulmányt nem végeztünk, De azt már tudjuk, hogy a Petőfi termelőszövetkezet területén 6 méter mélysógőbl 2ooo liter percenkénti vízmennyiség van. Azt is tudjuk, hogy valamennyi termelőszövetkezetünkben haaenló mélységben található viz, ós ez kiválóan alkalmas az öntözésre. Tudatában vagyunk annak, hogy bizonyos beruházási Összeget igényel, de azt is világosan látjuk, hogy ez óriás felelőséggel bir a termésátlag növelésében. Egy értekezleten a koratavasszal, amikor mi nagyon sok nehézséggel küzdöttünk a megyei pártbizottság titkára Putnoki Elvtárs megértve ezt a nehézséget és azt, hogy ez az év nálunk az első amikor nagyüzemi gazdaságban dolgozunk a következőket mondta: "Elvtársak! az összes mezőgazdasági munkák végzését illetően a megyei pártbizottság csak egyetlen kifogást, illetve indokot fog elfogadni és ez az időjárás." Tovább igy folytatta: "Az a párt és állami funkcionárius, aki nem tudja a mezőgazdasági munkák elvégzését jól megszervezni, az embereket mozgósitani, az adja at a helyét másnak, ügyesebb szervezőnek." Meg kell szervezni még ebben az évben az öntözés kérdését és 1962-