MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1960. december. 22.
27. ő. e. (1. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1960. XII. 22. - Napirend: - 1. Jelentés az 1960. évi pártpolitikai munka legfontosabb tapasztalatairól.
- a Pártszervezeteinlc és tömegszervezeteink mindig ugyan azokkal az emberekkel dolgoznak, nem törekednek arra, hogy növeljék azoknak a táborát, akik bele segítenek a munkába. Ezen a téren is gyorsabban kell előre menni, az alap es a lehetőség meg van hozzá. Itt is arra van szükség, hogy több gondot fordítsunk a pártszervezetek politikai ruinkájara, s egyik-másik alapszervezetnél arra van szükség, hogy azon kivül, hogy a saját tagjait neveli, jusson el a pártonicivüliekhez is. olyan tapasztalatunk is van, hogy egyik-másik pártszervezetünk csak a saját tagjait neveli, de ezen tul nem nagyon jutnak el. Ennek egyik oka az, hogy nem készítenek jó, konkrét határozatokat a különböző pártrendezvényeken, másrészt az az oka, hogy a tervek, amelyeket készítenek csak arra szorítkoznak, hogy milyen rendezvények lesznek, milyen napon. Nem mutatják meg tervszerűen, hogy ezeken az üléseken milyen problémákat fognak megtárgyalni. Ezen a torén is tartalmilag kell javitani a pártszervezetek munkáját. Ezekről a kérdésekről kevesebb szó esett, pedig ezek a tartalmi munka olyan kérdései, amely területén a következő évben előbbre kell mennünk a pártbizottsági tagok hozzájárulásával, segítségével. Sok szó esett a normarendezéssel kapcsolatos feladatokról, a PB. szent ber 2o-i határozatának végrehajtásáról. Teljes egészében egyetértek azokkal az elvtársakkal, akik azt mondták, hogy ennek a határozatnak a végrehajtása a mi üzemi pártszervezeteink, a Párt VB. nagyon fontos politikai feladata, még akkor is, ha egyenlőre az a tapasztalat, mintha nem lenne ellenállás a munkások részéről. Vannak olyan jelenségek ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, amelyeket ma-'' gyárázni kell. Itt van a Karaszek elvtáfs által elmondott dolog: A dolgozók'most ezt ugy veszik, hogy kicsit megszorítottuk a normát, most ők.is adnak le valamit. A határozatnak nem ez a célkitűzése, hanem az, hogy a kihasználatlan munkaidőt minden üzemnél használják ki és ugy keressék meg a dolgozók azt, amit most keresnek. Az a baj, hogy ezt nem magyarázzák: meg a pártszervezetek. Van olyan tapasztalatunk a megyében is, hogy rendezték a normákat és a dolgozók keresete nem csökkent, mert a normákat ugy rendezték,hogy közben jobban meg szervezték a munkát és kihasználták a munkaidőt, igy a teljesítményük növekedett. Sőt olyan tapasztalataink is vannak, hogy a most rendezett normákat túlteljesítik. Ez azt mutatja, hogy nem elég szorosra fogják még mindig a normákat. Ne teljesítsenek a dolgozók 12o-13o %-ot de a munkaidőt használják fel munkára és ne másra. Ez az, amit politikailag magyarázni kell. A dolgozók nem mor-dják ki azt, hogy nem értenek egyet a normarendezéssel, de amit ugy mellékesen megmondanak az mutatja, hogy többet kell foglalkoznunk ezzel a kérdéssel. Sokan azt mondják, hogy nem kapunk uj* gépeket, miért kell a normarendezés. Kádár elvtárs elmondotta, hogy nemcsak az uj gépek beállításával növekedhet a termelés, hanem jó munkaszervezéssel is. -árra is szükség van, hogy ha egy üzemben bizonyos termelési eljárásokat jobb módszerekkel végeznek, ennek megfelelően szigoritani kell a normákat. A jobb munkaf eltét elek is he 7 "; áj árulnak ahhoz, hogy a normákat könnyebben lehet teljesiteni. Igy aztán a dolgozók 6-7 óra alatt teljesitik a normát és 1 órát lehet lazsálni, loo %-on felül pedig nem érdemes teljesiteni, mert a plafon nem engedi kifizetni. A jelenlegi normák akadályozói a termelésnek. • Azért kell szigorítani ugy, hogy a dolgozó is jól járjon, meg az állam is.. Egy munkaórában több terméket állitsunk elő, kevesebb bérrel, sigy emelkedik a termelékenység. Ez a rendelet célja. Ez az, amit nem magyaráznak megfelelően a mi pártszervezeteinlc.
