MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1960. szeptember. 19.

26. ő. e. (1. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1960. IX. 19. - Napirend: - 1. Jelentés a felszabadulási munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom helyzetéről. - 2. Jelentés a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításáról a Központi Bizottság 1960. április 12-ei határozata alapján. - 3. Szolnoki János helyett Cseh Ferencet javasolják pártbizottsági, és Kozák Józsefet végrehajtó bizottsági tagnak.

nem folyik elég intenziv politikai munka annak érdekében, hogy a dolgozók, az egész ország problémáját lássák, s ebben lássák a maguk üzemének a feladatait. Erre is szükség van.- Elmondjuk az embereknek a mostani gazdasági helyzetet, azt hogy hd így megy tovább' baj lesz. Nem lehet béralapot , életszínvonalat emelni ugj- hogy a terveket nem teljesítjük veszély nélkül. Annak a veszélye nélkül, hogy olyan vásárló erő lesz, hogy nem tudunk árut bizto­sítani, fkz infláció veszélye nélkül. A bér*Mkkor ér valamit, ha mögötte árualap, van. Az 5 %-os t érmeié B§W£i^3S és azt jelenti, hogy a bérek -5 %-ára nem tudunk árut biztosítani. Külföldről sem lehet behozni, mert nincs valuta, amire behozzuk,, így az ól.etszínvonal' csökkenése következik be minden erőfeszítés és jószándék ellenére. Olyan politikai munkát is kell végezni, amely megmutatja az üzemben dolgozóknak, hogy az országos probléma a helyszínen hogyan jelent­kezik. ' A határozati javaslatok között legyen olyan pont, hogy a városi pártbizottság kötelezi a függetlenített aparátus.t arra, hogy Október közepéig tartson pártnapokat az üzemekben, s beszéljük meg a termeléssel kapcsolatos problémákat az üzemek dolgozóival. Másrészt tegyünk arra vonatkozólag intézkedéseket, hogy necsak akkor legyen politikai agitáció az üzemekben, amikor'erre a pártbizottság' konkrétan utasítást ad, hanem a~mi .pártszervezeteink legyenek rugalmasak, időn­ként röpgyüléseken, egyéb módon is beszéljenek a termeléssel kapcso­latos problémákról, ^ Az ^elvtársak beszéltek arról - én teljes egészében egyetértek vele ­hogy egyik-másik üzemünkben ténylegesen vannak objektív nehézségek ,is, amelyek a tervek teljesítését akadályozzák. Ilyenek pl. a Vágó­híd, a Sütőipari Vállalat, van probléma a Téglagyárnál, a Hajtó­mügyárnál, de az is igan, hogy egyik másik üzemünknél a felelőt­lenség is jelentkezik. Pl. a Hajtómügyárban uj gyártmányok gyártá­sára tértek át, a begyakorolatlan munkából bizonyos selejt is adó­dott. Ez véleményem szerint elkerülhetetlen, de az, már-nem elkerül­hetetlen, hogy 2oo hajtáselosztót azért kell szétszerelni, mert bennemaradt a forgács, s amikor beindítják szétveri a hajtáselosztót. És jönnek ezek az elvtársak magyarázni, hogy mi az oka ennek, a helyett, hogy megkeresnék hogyan lehet segíteni a bajokon. Csak az kellett volna, hogy a dolgozók rendesen szereljék össze és he csak azzal törődjenek, hogy mennél több bért kapjanak érte. Az ilyen jelenségek ellen is küzdeni kell az elkövetkező időkben. Azzal is egyetértek, hogy a takarékossági jelszó az utóbbi időben kiement a divatból.. Régebben sokat mondtuk, előre is mentünk, de , nem oldottuk meg a problémákat. Az utóbbi időben kevesebbet beszélünk róla. Nem sokat teszünk annak érdekében, hogy a termelés .rejtett , tartalékait felkutassuk és felhasználjuk a tervek teljesitése érae­kében. : ­A jelentésben azt irtuk, hogy a munkaversennyel való foglalkozás az I. negyedévbén jobb volt, mint a Il.-ban, s a III. negyedévben sincs olyan intenziv a municaversennyel való foglalkozás. Sokszor a versenyfelajánlások nem a legfontosabb problémák megoldására irányulnak. Ezért nem is tudják kimutatni mi az, amit a verseny hozott. A többlet termelésre ráfogják, hogy a verseny hozta, de nem tesznek nagyobb erőfeszítéseket, hogy a verseny tényleg hozzon is valamit. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom