MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1960. január. 22.

24. ő. e. (1. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1960. I. 22. - Napirend: - 1. Jelentés a VII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról és a legidőszerűbb feladatokról.

Kácsor elvtársnő beszámolója: . Pártunk VII. kongresszusa.-hosszú időre megszabta párt, állami, tö- \ megszervezeti, gazdasági és kulturális szerveink legfontosabb feladatait. A beszámoló nem tűzi ki célul, hogy a kongresszus határozatából adódó összes feladatokról beszéljen. Ezt egy Pártbizottsági ülés nem képes elvégezni. Ennek a pártbizottságnak az a feladata, hogy a kongresszus határozataiból adódó legidőszerűbb feladatokat kidolgozza, jóváhagyja. Mielőtt a konkrét feladatokra rátérnénk néhány szó"ta kongresszus munkájáról: A kongresszus egyik legjellemzőbb vonása volt, hogy helyeselte és jóváhagyta a Központi Vezetőség politikai irányvonatlát és kérte annak ,folytatását. Ez jelentős azért is, mert nyugaton politikai változásra számítottak. Helyeselte a kongresszus a Központi Vezetőségnek azt az elhatározását, hogy gyorsítsuk meg a szocializmus építését hazánkban. A'kongresszus megvitatta és jóváhagyta a Központi Vezetőségnek azt a javaslatát, hogy a második ötéves terv id szaka alatt fejezzük be a szocializmus alapjainak lerakását hozánkban. Ebből a szempontból a legfontosabb feladat a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ezért a kongresszuson természetszerűleg erről esett legtöbb szó, hiszen a pártnak ez a legfontosabb feladata az elkövetkező időkben. A kongresszus tanácskozása maga is azt mutatta, hogy pártszervezeteink munkájában a legfelsőbb fórumtól a legalsóig, a gdasági és kulturális élet irányítása ós ellenőrzése foglalja el a fő helyet. Ez nagyon jó dolog. Miután az ellenforradalmat felszámoltuk és több erőt tudunk fordítani-a szocializmus építésére, a fő feladata a pártnak és az állami szerveknek is a gazdasági épít6 és kulturális nevelő tevékenység. Ezért a kongresszus helyeselte, hogy a párt tevékenységében egyre inkább ez a jellemző, hogy sokkal többet foglalkoznak ezzel, mint azelőtt. A kongresszus megnyugtatóan tükrözte „a pártban meglévő egységet, és a kollektiv vezetést. Ez az ami elsősorban megkülönböztette az előző kongresszusoktól. Megszűnt a pártban a személyi kultusz. A Központi Vezetőség minden egyes tagját egyformán becsülik a párt ban és a jelenlegi helyes politikai vonalvezetést nem egyes embereknek tulajdonítják - mint ahogy nem is az - hanem a Központi Vezetőség egészének. Ezért volt a kongresszus olyan helyzetben, hogy a régi Központi Vezetőség minden egyes tagját újjáválaszthatta". A választásnál is megmutatkozott a pártegység, mely nem szavakban van meg, hanem a párt tényleges gyakorlata. A választás demokratikusan, titkosan történt. A Központi Vezetőség minden egyes tagja a szavazatok abszolút többségét kapta meg, A kollektiv vezetés következménye, hogy a kongresszust bátor kritikai szellem jellemezte. A kongresszus beszámolói és minden felszólaló az ország és a dolgozó nép ügyeiért érzett mély felelősségérzettől áthatva birált, mondott véleményt az elvégzett munkáról és az előttünk álló feladatokról. A kongresszus egész légköre azt tükrözte, hogy a párt, a munkásosztály élcsapatának, a feladatok megoldásában a munkásosztály eszközének tartja magát.