MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) Intézőbizottsági ülés • 1957. március. 20.
3. ő. e. (1. doboz) • Intézőbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1957. III. 20. - Napirend: - 1. Előterjesztés néhány szervezeti kérdést illetően. - Ezek után a városi intézőbizottság elnevezés helyett a városi pártbizottság elnevezés a használatos*, illetve az intézőbizottság elnöksége helyett a városi pártbizottság intézőbizottsága elnevezés. Az intézőbizottságnak ezután nem elnöke, hanem titkára van. - * Ennek ellenére 1957 szeptemberéig a jegyzőkönyvekben az intézőbizottsági ülés elnevezés szerepel.
lo Országunk, városunk létéből fakadnak ilyen paraszt kisárutermelők. Okosan kell erről vitázni és ismételten a közöst kell kiemelni, ez az egitációs munka legfontosabb feladata a rend, béke, nyugalom, jólét, jobbélés, a tőkés kapitalista ellenesség, a szocialista létünk kispolgári, paraszti tömegek többségében is. De itt függ össze a vallás terén lévő türelmetlenség, melynek semmi köze a leninizmushoz. -Kern veszik figyelembe Leninnek azt a megállapítását, hogy sokkal fontosabb, hogy mi a vélemény a földi paradicsomról, mint hogy mit tételeznek fel a föndöntuli paradicsomról. Át kell venni az alapszervezetek és más elvtársaknak is a dolgozók ügyes-bajos dolgaival való foglalkozást. Amikor arról beszélünk, hogy visszatérünk a 45-ös jó módszerekhez, akkor erről beszélünk. A türelmetlenség, a semmibevevése a dolgozók mindennapi ügyeinek, az ettől való elfordulás, feltétlenül a tömegektől való elforduláshoz, elszakadáshoz vezet. Azt szeretnénk, ha az intéző bizottság tapasztalatai alapján fokozottan igy járnának el az alapszervezetek is. Állami tanácsi szerveink megerősítési kapcsolatában ilyen alapvető feladatok vannak. Azt hiszem ha egyetértünk azzal, hogy városunk lakosságának többsége osztályhelyzetét tekintve kispolgár, paraszt akkor egyet kell érteni azzal is, hogy a kispolgárság alapvető tulajdonsága az Ingadozás, akkor egyet kell érteni azzal, amit Lenin ir arról, hogy a kispolgárság ingadozásának leküzdéséhez engedékeny, erélytelen politika alkalmatlan. L enin ezzel kapcsolatb n azt tanitja, hogy a gyermek sem cisz teli az engedékeny, erélytelen szülőt, a nyakába női és ugyanigy a kispolgárok is az ilyen államnak. Az elmúlt időszakban az ellenforradalom előtt 1953. júniusa óta az előtte is a túlzott keménység erélytelen politikává változott és ennek a hagyománya meg van ma is. Tanácsainknak meg kell szabadulni attól a hamis gyakorlattól, állnépszerüségtől, népszerűtlen feladatok előli meghátrálástól, hogy nem lehet erélyes rendeletet kiadni és behajtani, mint pl. adó. Az állam nem irgalmas szamaritánus. Lehet hozni reális, helyes határozatot, melyet meg kell követelni, végrehajtani, mint pl. önkényes lakásfoglalás és az ezzel kapcsolatos huza-vona.
