Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)

Francz Vilmos: Helyismereti kaleidoszkóp változatok Hajdú-Bihar megyében

„Fiatalok! Barátaink! Debreceni diákok! Jut-e eszetekbe, ha a nagyerdő fái közt sétáltok, hogyan született ez az erdő? A Nagytemplom előtt eszetekbe szökken-e a régi tűzvészek emlékezete, a Darabos utcán kéz a kézben andalogva látjátok-e Csokonai, Oláh Gábor, Gulyás Pál árnyékát. Amikor Szabó Lőrinc idejött diáknak ebbe a városba, feljajdult: „O, ez a város cso­dákat ígért, féltem és izgultam Debrecenért.” Eszreveszitek-e ti azokat a csodákat, amelyet sokszázados múlt rajzolt rá városotok arcára s látjátok-e azokat a csodákat, amelyeket a mai ember erős keze ír történelemként Debrecen földjére? Ha Nyilas Misi keserű jajdulással zokogott is föl, hogy nem akar debreceni diák lenni, ebben a városban századok óta ezrek és ezrek voltak büszkék arra, hogy deb­receni diákok lehettek. A mostani középiskolások bemennek-e a Kollégium roppant csöndjébe, kincsei közé? A mostani szakmunkástanulónak jut-e eszébe, hogy itt a két háború között Gulyás Pál tanította az inasokat emberségre, irodalomra? Gulyás Pál, az egyik nagy magyar költő. Kevés lenne a szó, figyelmeztetés, hogy ismerjétek és szeressétek ezt a várost. Ezért indítanak most a városi szervek vetélkedősorozatot, amelynek az a célja, hogy ti is jobban, mélyebben megismerjétek Debrecent, ezt a törökdúlta, háborúk rémítette, lebombázott, de mindig újjáéledő várost, amelynek címerében a főnix éppen a meg­újulást hirdeti. A vetélkedőre való felkészülés során azokkal a csodákkal találkoz­hattok, amelyekről Szabó Lőrinc írt. És sok új csodával is, mindazzal, amit ti annak tartotok. S ha felkészültök e versenyre, részt vesztek benne, ismerősebbé válnak az utcák, a házak, ti is megérzitek majd, hogy barátként, édes fiaként karol benneteket magához ez az ősi város. Nem kisebb elődeitek hívnak barátkozásra benneteket, mint Kölcsey Ferenc, Arany János, Ady Endre, Csokonai Vitéz Mihály, Tóth Árpád. Az ő emléküket, hagyományukat kell megismernetek és mindazt, ami Debrecen történelmével kapcsolatos. A forradalmak harcait, az itt élő embert, a polgárt, aki dolgozott, alkotott, épített. Köveket, házakat, falakat, fákat, számotokra ez most a szükebb hazátok. S ha ezt megismeritek, szorosabban kötődtök majd a szélesebb hazához is. Vegyetek részt ebben a vetélkedőben minél többen. Nemcsak a díjakért, jutalmakért, hanem a városért, amelyben éltek. Hogy mélyebb legyen a kapcsolat, szorosabb a kötődés, ismerősebb minden szöglet. Debrecent Gulyás Pál tájakat összekötő ó- kikötőnek nevezte, de ez az ó-kikötő embereket is köthet egymáshoz. Kössön benne­teket is éppen azáltal, hogy ismeritek, szeretitek és becsülitek Debrecen városát, otthonát a könyvnek, nyomdának, iskolának, kétszer is fővárosát a magyar szabad­ságnak. Barátaink! Ez a város a tietek, az ifjúságé, múltjával, jelenével, de még inkább jövőjével együtt. Olyan lesz, amilyenné formáljátok. De csak úgy tudjátok jól formálni, ha ismeritek 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom