Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)

"Én egész népemet fogom..." - 3. Patai István: Egy hajdanvolt népművelő visszaemlékezései

elnézést kérni, hogy nem megy a dolog. A 5 millióból a volt MSZMP székházból könyvtárat csináltak.

Alapító tagja voltam a Magyar Népművelők Egyesületének.

Kitérőnek gondolhatja mindenki, vagy személyes nagyzolásnak, ha ilyen régi kapcsolatokat idézek fel. Szó sincs erről. Itt arról van szó, hogy bizonyos dolgokat csak a szakmán belüli, jó személyes kapcsolatokon keresztül lehet elintézni, vagy eltolni.

A szakma, melybe belecsöppentem, nyilván észrevette, hogy van érzékem a dologhoz. Számomra ez teljesen új és ismeretlen volt. Thuróczi György, Gyarmathy Kálmán voltak előttem példaként, na és a tapasztalat a sok-sok kudarc és a sikerek is.

Őszintén szólva egyrészt szakmai hiúságból, másrészt családi okokból vállaltam el a Hajdúnánási Művelődési Központ vezetését. Szakmailag továbbra is a többlábon állás volt a hitem:

a. ) kiscsoportok,

b. ) kiállítások,

c. ) komplex és nagytömegeket vonzó rendezvények képezték munkánk középpontját.

A kiscsoportok között olyan - ez időszakban - úttörőnek mondhatók voltak, mint a bőrműves, szövő, grafikai műhelyek, vagy egy kovács műhely. Vezettem a József Attila színpadot, és működési engedélyt is szereztem színpadvezetésből 1978-ban. Érdekes megfigyelni, hogy mily sokan kerültek hivatásos népművelőnek az amatőr mozgalmakból.

Nagytömegeket is mozgató komplex rendezvények maradtak továbbra is figyelmem egyik pólusa.

Nem véletlen. Elismerésnek vettem, hogy a 80-as évek főiskolásai jelezték nekem, hogy a „Nánási vásártéren” módszertani munkám tananyag lett, vagy a „Nyitott-ház” módszerem is publikus. Ezen módszertani leírások időben jelentek meg, s lettek használhatók éppen amiatt, hogy nincs két egyforma település, egyforma közösség, csak fő elveiben alkalmazható bármely módszer, vagy tanács.

Igazi szakmai elismerést 1978-ban, a már említett „Nánási vásártéren” című módszertani és gyakorlati pályázatom hozott a Művelődési Központnak és személyesen nekem is. Nívódíjat kaptam ezért 1978-ban. Az ötlet maga Rencz Antal rendezőtől eredt, aki a debreceni vásárt akarta megcsinálni a Nagytemplom előtt, de valahogy mindenütt ellenállásba ütközött az ötlete. Fogadtam kicsit viccesen is a Rencczel, hogy én Hajdúnánáson megcsinálom 1978 nyarán. Valahogy a vélet247