Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)
B. Porkoláb Judit - Boda István Károly: A Debreceni Műelemző Baráti Kör keletkezése és ötéves működése
A műalkotás-elemzés nemcsak az irodalom területére terjedt ki. A szép fogalma a képzőművészetben; A muzsika öröme című előadások például a társművészetek területére kalauzoltak. A diafilm segítségével megidézett alkotások a képzőművészet sajátos jelrendszerébe avattak be. A zenei előadások és foglalkozások a Zenei Könyvtárban voltak. Művész-előadóink mondandóikat egy-egy kivételes alkalommal élőzenével (zongorajáték) igazolták. Általában azonban lemezjátszón idézték meg a nagy műveket, s tanítottak a „szervezett hangok”, a zene élvezetére. 2. A programban minden évben szerepelt több, a középiskolai irodalomanyagban csupán érintett, de részletesen nem elemzett alkotás értelmezése. Általában arra törekedtünk, hogy az illető szakterület legavatottabb ismerőjét kérjük fel az előadásra. A kör tagsága már előre készült: ha versről volt szó, hozta magával a költő verseskötetét; ha regényről, elolvasta; ha nehezebben hozzáférhető a vers (pl. Goethe, Weöres S.), akkor legépeltük, és sokszorosítottuk nekik. így jobban be tudtak kapcsolódni az előadó gondolataiba. A konkrét műelemzés annak tudatosítását és segítését is szolgálja, hogy az általában már ismert szempontokat hogyan alkalmazza a gyerek egy adott alkotás megközelítésére. El kell jutnia a bonyolultabb szövésű, sokrétű mondanivalójú alkotások igényéig, azok önálló megértéséig, átéléséig. Az erős érzelmi azonosulás azután rendszerint együtt jár a tudatos ítéletre való törekvéssel, és az önálló vélemény kialakításával. Ezt tapasztaltuk az 5 év során. 3. Egy-egy művészi stílus (korstílus vagy stílusirányzat) elemzését is kitűztük minden évben. Szót kapott az irodalom, a képzőművészet és a zene. (Külön előadásokban: pl. Az impresszionizmus a képzőművészetben; Az impresszionizmus jellemző jegyei Debussy munkásságában; Szabó Lőrinc: Tücsökzene c. művének elemzése stb.) A három előadás egymás utáni két hétben hangzott el, majd ezeket egy negyedik, külön foglalkozás követte. Ezen történt meg a művészi látásmód azonosságainak és különbözőségeinek megvitatása. Az általános és egyedi, a sajátos és különös, a tartalom és fonna kategória párok összefüggéseinek megfigyeltetése. Minden év hoz egy-egy filmsikert az irodalmi adaptációkban. (Az évi tervet a MOKEP szívesen rendelkezésre bocsátotta.) A „hűtlen hűség” elvének megvitatása feltételezi az irodalmi mű és a film ismeretét is (pl. Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére). A képi formanyelvvel élő és a nyelv esztétikai funkciójára épülő művészetek találkozása 169
