Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)
B. Pinczés Orsolya: Közművelődés a Déri Múzeumban 1970-95 között
tást és a kulturált szórakozás igényének felkeltését. Az iskolai kereteken kívüli nevelés tökéletes színterének bizonyult a múzeum. Wolfgang Klausenitz szerint „a múzeumpedagógusnak fel kell ismernie a speciális oktató lehetőséget és jelleget és ezt kamatoztatnia is kell.”4 A múzeumok lassanként olyan nyitottakká váltak mint egy iskolai szertár. A múzeum bármikor felkereshetővé, szórakozóhellyé, alkotóműhellyé, színházzá, vitafórummá vált. A gyerekek nemcsak megérinthették és kipróbálhatták, de másolatok formájában birtokolhatták is a régi korok embereinek egyes tárgyait, így ők már inkább „résztvevőkké” váltak, mint látogatók. Mindezek alapján a legfontosabb cél az lett, hogy a gyermekek rendszeres múzeumlátogató és múzeumszerető felnőtté váljanak a múzeumi élmények hatására. „Mi a Déri Múzeumban kísérleti céllal, az illető szaktanárokkal egyetértésben ,,kihelyezett magyar irodalom és történelem órát tartottunk a kiállításainkban. Ez az újszerű „tanítási forma” maradandó élményt jelent a diákoknak, s a múzeumban látott tárgyi anyag és az adott témához kapcsolódó szakvezetés lényegesen bővebb információ megszerzését teszi lehetővé. "5 A múzeumi órákon részt vett fiatalok mélyebben sajátították el a tananyagot, mint a hagyományos iskolai órán. Tehát az iskola együttműködve a múzeummal, illetve fordítva még magasabb szintre tudta emelni a tudásanyag átadását, valamint képes volt múzeumot kedvelő, szerető felnőttet nevelni a múzeumi órákat látogató ifjakból. „A kultúra továbbélése, fejlődés szempontjából pedig elengedhetetlen a jövendő generáció kinevelődése, hiszen ez az ifjúság lesz az, akik felnőtté válva, gyermeküket is a múzeum szeretetére fogják nevelni. ”6 1971-ben megindult a „Korunk Valósága”, „A falu szocialista kultúrája” vetélkedők a brigádok között. A brigádok tagjai előtt a munka területén bizonyították szaktudásukat, majd ezek a kiváló munkások helytörténet, irodalom, zene, művészet területén mérték össze ismereteiket. A múzeum művelődéspolitikájában nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy különböző korosztályoknak nyújtson megfelelő programot. Ezt a célt szolgálta, hogy az 1972. évi Múzeumi Hónap keretében kiosztot4 W. Klausenitz: Das Museum als Lehr-and Bildungsstätte- in der moderner Industriegesellschaft Museologie, Köln 1978. 169. oldal 5 Ditróiné Sallay Katalin. Művelődéspolitika és múzeumok (in.:Déri Múzeum Évkönyve 1979. 634 oldal.) 6 Ditróiné Sallay Katalin: Művelődéspolitika és múzeumok 133