Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)
B. Pinczés Orsolya: Közművelődés a Déri Múzeumban 1970-95 között
ismeretátadó, oktató-nevelő, másrészről pedig a tartalmas időtöltést biztosító szórakoztató funkció iránti igénynek. A múzeumok számára tehát ebben a megváltozott társadalmi környezetben szükségszerűvé vált a múzeumi alapfeladatok átértékelése. Fel kellett hagyniuk az elzárkózással, nyitniuk kellett a látogatók felé. így fokozatosan kibővült a múzeumok alapfunkciója, a gyűjtés és megőrzés mellé a közönséggel való kapcsolattartás is társult. A múzeumpedagógiai tevékenység a II. világháborút követően stagnált, majd a 60-as évek elejétől megújulni kényszerült: átalakult és újrafogalmazta céljait, feladatait. Ennek mindenütt be kellett következnie, hiszen társadalmi kihívás érte a múzeumokat. Az emberek a közkincset közkincsként szerették volna megismerni. A múzeumpedagógia igazi kibontakozása az 1970-es években indult el, elfogadott múzeumi szakággá azonban csak az 1990-es években vált, bár története a XX. század elején kezdődött. Az 1900-as évek első harmadában a skandináv országokban már igény mutatkozott2 múzeumpedagógus alkalmazására, akinek feladatai közé tartozott a tanítási órák előkészítése, a tanárok felkészítése a múzeumlátogatásra, valamint illusztrációs eszköztár összeállítása. A múzeumpedagógia fogalmát igen nehéz meghatározni. Nehéz azért, mert a múzeumpedagógiai szakirodalom leginkább gyakorlati oldalról közelíti meg a témát. Széles körben elfogadott definíció nem létezik a múzeumpedagógia meghatározására, de abban mindenki egyetért, hogy mind a pedagógiának, mind pedig a muzeológiának speciális, periferikus területén mozog. A múzeumpedagógia döntően pedagógiai jellegű tevékenység, bázisa a múzeum és legfontosabb tartalma a tudásközvetítés. Leginkább az iskolai csoportok fogadására, az életkori sajátosságoknak megfelelő programok szervezésére, a jövő múzeumlátogatóinak nevelésére terjed ki. A magyarországi múzeumokban az 1970-es évek elejétől kezdve alkalmaztak múzeumpedagógusokat, illetve ekkortól kezdenek megszerveződni a közművelődési csoportok és osztályok. A hazai múzeumpedagógia gyakorlatban olyan alaplevek kristályosodtak ki, amelyeket múzeumoktól függetlenül figyelembe kellett venni: 1. A múzeumpedagógiai tevékenység mindig az adott gyűjteményre támaszkodjon. 2 Stockholmban 1927-ben alkalmaztak először múzeumpedagógust. 131
