Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)
Dr. Gerencsér Attila - Dr. Sári Mihály - Dr. Várhelyi Ilona: Ajánlás
másként nemigen lehetett volna eszménynek állítani. Úgy is mondhatjuk, hogy az ideológiai nyomás erősségének függvényében színeződ- tek ezek az örök emberi értékek „szocialistává”. Mindebből az következik, hogy a külsődleges jelzők eltávolítása után megmaradt tartalom alkalmas és egyedül lehetséges cél ma is a közművelődés számára. A kötet szerepe széleskörű, mert a magyarországi rendszerváltás másfél évtizede jelentősen megváltoztatta a műveltségről és a művelődésről kialakult képünket, s ezzel együtt átalakult felfogásunk a műveltségszerkezet és életminőség összefüggéseiről is. A kötet ráirányíthatja a figyelmet arra, hogy a műveltségszerkezet csakis két irányból, az egyén és társadalom aspektusából értelmezhető. Minél világosabban látja az egyén a helyét és hasznosságát a társadalomban, annál inkább képes azonosulni a társadalom céljaival. Ha azonban az egyén nem kapja meg a megfelelő társadalmi szerepet, bizonyos képességei elsorvadnak, alkalmatlannak és fölöslegesnek érezheti magát, vagyis elvesztheti társadalmi motivációját. Ugyanez bekövetkezhet akkor is, ha a társadalom - kizárólag gazdasági kényszerekkel - olyan feladatokra irányítja át az egyént, amelyek ellátásához nem állnak rendelkezésére a megfelelő ismeretek, és az egyénnek nincs is belső motivációja ezek megszerzésére. Az egyén mint személyiség soha nem tekinthető pusztán „termelő erőnek”. A kötet tanulmányai a közművelődés és oktatás kapcsolatrendszerében magát az embert - s nem csak a profitot - állítják a középpontba. Az intézmények embert szolgáló értelmezése további feladatokat ró a társadalomra. Segíthetnek a kötet tanulmányai abban is, hogy a műveltséget tudatosan is az emberi személyiség egyik jellegadó tulajdonságának fogjuk fel, amely az egyén szocializációja során alakul ki és válik egyedivé. Az egyén műveltségében - mint cseppben a tenger - fellelhetők az általános emberi civilizáció tapasztalatai, a nemzeti karakter és olyan személyes vonások, mint a hit, világnézet, erkölcsi értékrend, ízlés stb. Ilyen értelemben minden ember műveltsége egyéni. (Az általános műveltség fogalma társadalmi aspektusú fogalom.) Ebben az összefüggésben érdemes továbbgondolni az iskolai és az iskolán túli művelődési formákat. E tekintetben a kötetben tárgyalt időszak alapozó funkciójú, hiszen ekkor indulnak meg és tudatosodnak az intézmények és funkciók összehangolására irányuló kezdeményezések. Látható a kötet tanulmányai alapján, hogy a pártirányítás mellett a közművelődésben kitermelődött az egyéni és helyi ambíciókra épülő közművelődési gyakorlat. Puszta létrejöttükkel, tevékenységi tartal11
