Debrecen város utcanévkatasztere - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 30. (Debrecen, 2007)

TANULMÁNYOK - Debrecen utcaneveinek változása a kezdetektől napjainkig (Balogh László)

illetve családtagjaikról nevezték el az utcákat. Ezeknek nagy része a mai napig megmaradt. Többek között ebben az időszakban kaptak nevet a Kincseshegy részen kialakult utcák. 1927-ben ismét nagyszabású utcanévadás volt Debrecenben. A 723/1927. bkgy. szerint ekkor 285 névtelen utcát és teret neveztek el. Az utcaneveket több szempont szerint adták (szűk csoportosításban): - a trianoni békekötés által elcsatolt területek, helységek, folyók megörökítése ( pl. Nagyvárad, Kárpát, Fiume, Bánság, Rugonfalva stb.) - fontos szempont volt, hogy élő személyről utcát ne nevezzenek el (kivételt képezett az akkori kormányzó Horthy Miklós személye) - az utcák és terek egy részét a város és az ország történelmi alakjairól, művészeiről, fontos vagy híres emberekről nevezték el (pl. Perényi Zsigmond, Berzsenyi Dániel, Szent László, Csáky Imre, Szilágyi Erzsébet stb.) - hazánk történelmi helyszíneinek emléke (Szigetvár, Mohács, Doberdó) - egyes utcákat a tulajdonságáról, helyéről nevezték el (Verseny, Raktár, Ispotály, Mogyorós, Kurta) - régi debreceni helynevek és sajátosságok megörökítése (pl. Hajdú, Libakert, Vénkert, Sestakert, Sétakert stb.) - egyes utcáknak bokorjellegű neveket adtak (pl. Bajnok, Dorottya, Kalmár, Vajda, Vincellér stb.) - egyéb (Délibáb, Evezős, Demeter) E nagy szabású utcanévadás mellett viszonylag eltörpül az 1928 és 1944 közötti időszak, melyben a szórványszerű utcanévadások mellett a Téglavető (a mai Nagysándor-telep) utcáinak adtak nevet. 4. A hivatalos utcanévadás harmadik korszaka 1945-től 1990-ig tartott. A háborút követő politikai fordulat után lényeges változás ment végbe az utcanév-állományban is. Ezt a korszakot sem tekinthetjük egységesnek, ebben is két periódust különíthetünk el. 1945-1956 között jelentős átalakítást végeztek a hivatalos szervek az utcanévanyagban. Miként hazánkban másutt is, e változások jórészt ideológiai, politikai indítékkal történtek, de magát az utcanévrendszert is alapjaiban érintették. A típusváltás főként a személynévi előtagú nevek körében figyelhető meg, de másutt is tetten érhető. Az „irredenta", „reakciós" indítékú utcaneveket teljesen kicserélték, helyükbe az új történelmi kor eszményeinek megfelelő elnevezések kerültek. így a kommunista mártíroknak, történelmünk más „haladó" alakjainak emléket állító, illetve a szocializmus eszméjét, fogalmait megörökítő nevek kerültek az utcanévtáblákra. 1945-ben inkább az 1927-es tömeges utcanévadás előtt átkeresztelt, „elavult" nevű utcáknak adtak új neveket: Vörös Hadsereg, Füvészkert, Bajcsy-Zsilinszky, Holló János, Somogyi-Bacsó,