Nagy Pál: Képes Krónika a magyar útilevelek, útlevelek három évszázados múltjából (1661-2000) - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 29. (Debrecen, 2006)
AZ ÚTI OKMÁNYOK TÖRTÉNETE Az útlevéltörténet messzi történelmi idők távlatába nyúlik vissza. Létrejötte szoros összefüggésben volt történelmi eseményekkel. Ilyen történelmi tény az államok, országok kialakulása, az államhatárok természetes, majd a környező államokkal jogilag is elismertetett létrejötte. Ezek tették szükségessé az úti okmány bevezetését, ami lehetővé tette a személyek határátlépését, és az idegen földön való mozgásukat. Hazánk történetében mérföldkövet jelentett államalapító Szent István királlyá koronázása. Innen számítjuk a magyar állam megalakulását, a központi hatalom érvényesülését, a Kárpát-medencében lévő államunk területének elismertetését is. Az állam területét védő államhatár történelmi fejlődés eredményeként alakult ki. 1 A külső támadások elhárítására létesült államhatárok fontos szerepet játszottak a népesség megtartásában is. A korai magyar államban természetesen a gazdasági tényezők is alapvető szerepet kaptak, mivel a megtermelt javak védelme is létérdek volt. A társadalmi és gazdasági fejlődéssel, a civilizáció is magasabb szintre került, egyre nagyobb szerepet kapott az utazás, a szomszédos és távoli országok megismerése iránti igény. Hazánk történetében tényként igazolható, hogy az államhatárok pontos kijelölésére első ízben a dualista Magyarország keretei között került sor. A határon keresztül való áthaladás és ellenőrzés felügyeletére határátkelőhelyeket jelöltek ki. Az államok közötti átkelőhelyek kialakítása után a határrendészetre vonatkozó törvényeket is megalkották. Az államalapítás korában a szokásjog keretei között működő szabályrendszertől igen hosszú volt az út az „Útlevéltörvényről és a határrendészetről szóló" 1903-as VI. és VII. törvénycikk kihirdetéséig. A történelmi korokra visszatekintve, főbb szempontjaink lehetnek, hogy megvizsgáljuk mit tettek legnagyobb királyaink országunk határa védelmében. Milyen szabályokat működtettek a népesség megtartásáért, az ország anyagi javainak megőrzéséért, gazdagításáért, a kereskedelmi kapcsolatok fejlődése érdekében. Hogyan kezelték a gazdasági haladásból következő civilizációs elvárást, amely népünk és a környező népek közötti kulturális és emberi kapcsolatok mind intezívebbé válását igényelte.