Nagy Pál: Képes Krónika a magyar útilevelek, útlevelek három évszázados múltjából (1661-2000) - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 29. (Debrecen, 2006)

olyan Passus levelek találtatnak jónak amelyben az utazónak a neve, lakhelye, személyleírása van, különösen fontos az is, hogy melyik tartományba szándékszik utazni. Földes Uraknak nem tiszte, hogy kiadja a paszszust, hanem a városi tisztviselő által megerősített passzusok ajók."

2& „ Olvastatott a Fő Méltóságú Királyi Helytartó Magyar Tanács folyó esztendő Szent Iván napjától 13192. szám alatt költ Rendeletje aziránt, hogy a Felső Helyeken tett Rendeletjéhez képest tapasztaltatván az, hogy az 1806 és 1807 esztendőkben az Ország alsó részeiről 136 nemzetiségek Erdély-Országon és Bukovinán keresztül az Orosz Birodalomba kivándoroltak, mely veszedelmes kivándorlás annál nagyobb figyelmet érdemel, minthogy ezen emberek nemzetségeikkel, szekereikkel, málháikkal, kézi és gazdaságbeli bútoraikkal bizonyos helyekre intézett passusokkal akadályoztatás nélkül külső országokba eljutottak. A külső tartományba való vándorlásuk meggátlására hozott felső rendeleteknek nem lett foganatja, ezért ezt meg kell a jövőben akadályozni, a vándorlást meg kell gátolni'

29 Gyulán „1807. Szent György Hava 10-én Különös Gyülés"-t tartottak, amelyen a Helytartó Tanács 6182. sz. alatti „Rendelését", ismertették, amely útmutatást ad arra vonatkozóan, hogy az utazóknak adandó passzusok mit tartalmazzanak. „Ezen Rendelés a Megyének a kiadandó passzusokra nézve sinór mértékül fog szolgálni és kiadatik minden Szolga Bíráknak és Jegyzői aláírás alatt az magokat elő adandó esetekben való szoros megtartás, és a fent irt mód szerént készült passzusok nélkül csavargó személyek elfogattatása végett"

30