Nagy Pál: Képes Krónika a magyar útilevelek, útlevelek három évszázados múltjából (1661-2000) - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 29. (Debrecen, 2006)

A gyulai úriszék 1746 júliusában kiadott statútumában (rendszabályozásában) így rendelkezett: „9. A Passzus nélkül járókat, tudniillik sehonnaiakat, senki házába beengedni ne merészeljen /.../ Hogyha pedig harmadszor abban tapasztaltatik, mint afféle gonosz, szófogadatlan és rossznak takargatója, fel / fog/ akasztatni"

23 A jászberényi Körrendeletek jegyzőkönyvében olvasható - miután az 1762. december 16-án kelt bizonyság levélhez jó egészséget kivannak és minden jót az újévhez - „Hogy nemcsak a Passzus nélkül való csavargókra szükséges vigyázni, hanem a sok külső országokból passzussal jövőket is szorgalmasan meg kell vizsgálni, főképpen a zsidókat és az idegen nemzeteket is. Fel kell jegyezni, honnét jöttek, meddig mulatták. A passzusokat vizsgálni kell a tiszt uraknak, ahol nincsen, bíróknak kötelessége az."

24 A helytartótanács az útlevelekről 1785-ben adta ki a STATÜTUM-át, CCXV sz.- alatt: „Továbbra is érvényben marad az a rendelet, amit a csavargók elleni védekezés miatt hoztunk, azzal a kiegészítéssel, hogy az átjárók őrzésének megkönnyítése miatt a megyebeli lakosok részére 6000 db útlevelet kell a hagyományos módon kiállítani. A költségeket házipénztárból lehet fe-