Nagy Pál: Képes Krónika a magyar útilevelek, útlevelek három évszázados múltjából (1661-2000) - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 29. (Debrecen, 2006)

Példa az útlevél érvényességének meghosszabbítására: (Az eredetileg laminált eredeti fényképet felváltotta a biztonságosabb lézergravírozású kártya beragasztása.)

187 (Xásd Í9. sz. melléklet, a 176. oldalon.) Az 1989. évi XXVIII. törvény csökkentette az útlevélfajták számát, megszüntette a külföldön élő magyar állampolgárok részére kiadott külön útlevelet. A szolgálati útlevelek közül csak a külügyi szolgálati, valamint a hajós szolgálati útlevelet tartotta meg. így a külföldi utazásra alapvetően a magánútlevél szolgált. A diplomata útlevélre jogosultak körének szabályozására először került sor nyilvánosan kihirdetett jogszabályban. E törvény hatályba lépéséig azt kormányhatározat tartalmazta. Az útlevél területi érvénye a világ összes országára szól, és az utazás során külföldön, valamint belföldön a személyazonosság és az állampolgárság igazolására szolgál. Az 1998. évi XII. törvény szerint az útlevél típusai: a. ) magánútlevél, b. ) hivatalos útlevél Az útlevél adatoldala tartalmazza az állampolgár családi- és utónevét, leánykori családi- és utónevét, születési helyét, állampolgárságát, arcképmását és sajátkezű aláírását, az útlevél típusát, számát, kiállításának keltét, érvényességi idejét, az okmányt kiállító magyar állami hatóság nevét.