Nagy Pál: Képes Krónika a magyar útilevelek, útlevelek három évszázados múltjából (1661-2000) - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 29. (Debrecen, 2006)

Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldre utazzék. Ez a jog a jogszabályokban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően gyakorolható. Az útlevél a Magyar Népköztársaság címerével és a Magyar Népköztársaság felirattal ellátott közirat amely tartalmazza • az útlevél számát, • a személyi adatokat, • a személyleírást, • a fényképet, • a sajátkezű aláírást, • a szülővel együtt utazó, személyi igazolvánnyal nem rendelkező kiskorú gyermek személyi adatait és fényképét, • annak az államnak, vagy földrésznek megnevezését, amelyre az útlevél érvényes, • az útlevél érvényességi idejét, • a kiutazási engedélyt, • a külföldön élő magyar állampolgár állandó lakóhelye szerinti államot. Az új szabályok szerint az útlevéllel kapcsolatos okmányokat a kerületi, városi rendőrkapitányságokon állították ki. Az 1982-es esztendőben az útlevelekkel kapcsolatos rendelkezések lényeges változásokat eredményeztek. A külföldre utazásról és az útlevelekről szóló 1978. évi 20. számú törvényerejű rendeletnek az 1982. évi 18. számú törvényerejű rendelettel módosított és egységes szerkezetbe foglalt szövege

181 szerint: 1. § Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldre utazzék. Ez a jog a jogszabályokban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően gyakorolható. 2. § Magyar állampolgár csak érvényes, utazásra és meghatározott vagy határozatlan idejű külföldön tartózkodásra jogosító útlevéllel lépheti át a Magyar Népköztársaság államhatárát. 3. § (1) Az útlevél a Magyar Népköztársaság címerével és a „Magyar Népköztársaság" felirattal ellátott közirat, s az útlevél érvényességére, valamint a személyazonosság megállapítására vonatkozó adatokat tartalmaz. (2) A magyar állampolgárok külföldön személyazonosságukat útlevelükkel igazolják. 4. § (1) Az útlevelek a következők: a) diplomata útlevél b) szolgálati útlevél c) magán útlevél d) külföldön élők útlevele