Nagy Pál: Képes Krónika a magyar útilevelek, útlevelek három évszázados múltjából (1661-2000) - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 29. (Debrecen, 2006)

Személyi igazolvánnyal együtt érvényes útlevéllap Egyes államokkal megkötött nemzetközi szerződés alapján a magánútlevél helyett személyi igazolvánnyal érvényes kiutazási engedély (útlevéllap) is kiadható volt. Ez négy hónapig volt érvényes és egyszeri utazásra szolgált. Az útlevéllap útlevél nélküli utazást jelentett a szomszédos országokba (Ausztria kivételével). Ez a kiutazási engedély sorszámmal ellátott, rózsaszínű 4 illetve 6 oldalas volt, amellyel 30 napig lehetett az egyes országokban tartózkodni. Az útlevéllap tartalmazta a tulajdonos nevét, születési évét, helyét, személyi igazolványának számát, a vele utazó feleségének leánykori nevét, személyi igazolványának számát, az utazni kívánó kiskorú keresztnevét, születési évét, továbbá a kiállítás helyét, dátumát, az útlevélosztály vezetőjének aláírását és a pecsétet. Az 1960- és 1970-es évek között hétféle útlevéllap volt rendszeresítve. A szocialista országokba csak meghatározott párosítással lehetett kiutazási engedélyt kapni, sőt a Szovjetunióba való beutazás egyedi párosítással volt lehetséges. (PL: Csehszlovákia-Lengyelország, Csehszlovákia-NDK, Jugoszlávia-Románia-Bulgária, Románia-Bulgária, Románia-Jugoszlávia.)

166