Debrecen város egyesületi katasztere 1833-2001 között - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 28. (Debrecen, 2002)

Előszó

Az egyesületek beilleszkedését a társadalomba a törvények, az egymást követő szabályozások tették szükségessé-lehetővé. 1874-ben a törvény kimondta „Az egyleti élet a modern társadalomnak egyik legérdekesebb fejleménye, s nálunk hol az egyéni erők fejletlensége s az állam erőinek súlyos terhekkel való megkötöttsége a társadalom a vállvetett működését még nagyobb jelentőségűvé teszi kétszeres érdekkel, bír”.

A magyar reformkor a polgári nemzetté történő átalakulás kezdetét jelentette. A politikai és gazdasági reformokat követő társadalmi változások lehetővé tették a polgári nyilvánosság intézményeinek kialakulását. Pesten már a XVIII. században megjelentek a kávéházak, szalonok, a kaszinók, a könyvtárak, a szerkesztőségek és az egyesületek. Az ország állapotából adódott, hogy a fővárost lemaradva követő városokban ez a folyamat évtizedekkel később lépésről-lépésre következett be. A vidék lemaradása még nagyobb volt, a paraszti társas élet hagyományos szinterei - korcsma, kovácsmühely, malom, piacok, és vásárok mellett a társas élet új szervezetei, az egyesületek jelentős számban csak a 19. században jelentek meg. A kaszinók tömeges szervezése országosan 1831-ben kezdődött meg, Debrecenben, 1833-ban a városi magisztrátus és a városban székelő táblabírák kezdeményezték a helyi kaszinó létrehozását.

A Debreceni Casinó megalakítására 1833. március 3-án az Andaházy Szilágyi Mihály-féle ház első emeletén került sor „Eljővén e Városra nézve a mai nappal azon szerencsés időpont, melyben az itt más pallérozott Városok példája után öszve lépett Casino Egyesület az Első Köz Gyűlését tarthatta...” A Casinó célját az Alap - Rendszabás így fogalmazta meg: „. a nemzetiségnek, a nemzet csinosodásának a hasznos olvasás és jobb ízlésű társalkodás útján való terjesztése, s a mellett a nemzeti szorgalomnak előmozdítása...” Goda Éva Társasági élet és művelődés című doktori programjában egyértelműen bizonyítja, hogy a Debreceni Casinó a város egyesületeinek megalakításához nagymértékben hozzájárult. A városban létrejött Lovar Egylet /1860/, a Honvédegylet /1860/, a Debreceni Kertészeti Egylet /1861/, a Színügyi Egylet /1861/, az Emlékkert Társulat /1861/ valamint a Zenede /1861/. A belügyminiszter 1394/1873. ein. sz. rendelete kimondta, hogy az egyesületek feletti főfelügyeletet a belügyminiszter gyakorolja, viszont a közvetlen felügyeletet a törvényhatóság, illetőleg a törvényhatóság első tisztviselőjének hatáskörébe tartozik. Ezen említett rendelet kiadása óta számos kormányhatósági rendelet jelent meg az egyesületek megalakítására, felügyeletére.

A háború kitöréséig az egyesületek szabadon alakulhattak, csupán alapszabályaikat kellett láttamozás végett a belügyminiszterhez felterjeszteni. A világháború kitörését követőleg megtiltották az új egyesületek és fiók egyesületek. Az októberi forradalom, majd az 1919. évi III. Néptörvény szabaddá tette a belügyminiszter az egyesület alakítását. A Tanácsköztársaság leverése után megtiltotta új egyesületek alakítását és csak rendkívüli esetben, engedélyezte új egyesület létrehozását. Később megnyílt a lehetőség az egyesületek tömeges alakítására. Ezt bizonyítja, hogy Debre5

ELŐSZÓ