Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Botka János: Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben megállapított címere
200 Botka János: Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben... b) 1660-ban a nagykun szék címerképe egy jobbra forduló ágaskodó kecskebak lett. Ez 1703-ig szerepelt a nagykunok ezüst pecsétnyomóján. (10. kép) c) 1704 és 1724 között a Nemes Nagykunság jelképe az Agnus Dei volt, egy jobbra haladó, lépő bárány. (11. kép) A Német Lovagrendnek történő eladottság körülményei (1702 - tői) és a szabadságjogok visszaszerzéséért folytatott törekvések azonban keményebb, harciasabb jelképet igényeltek a nagykunoktól, ahogyan ez a jász és a kiskun kerületek és településeik esetében is történt. Szinte minden helységben megjelennek a hősi múlt, a vitézség, a katonai szolgálat, a kollektív nemesi jogállás jelképi hordozói (kard, kardos-alabárdos vitéz, jászkürt, pisztoly, szablyával átszúrt fej, pajzsra helyezett korona stb.) A Nagykunság kardot emelő oroszlánja különösen kiemelendő e jelképek sorából. (12. és 13. kép) Az állatok királyát, a bátorságot, az erőt, a hatalmat jelképező oroszlán - amely a keresztény szimbolikában Jézust is jelenti - a „bárány Jézus” jelképnél jobban megfelelt a nagykun és a hármas kerületi céloknak, érdekeknek. - S egyben emlékeztetett a régi Kumániára, amelynek jelképei a koronázási ünnepségeken mindig jelen voltak. A Hajdú Városok címerképeinek harcias-fegyveres alakzatai 1605 -1606-hoz kapcsolódnak. S nyomban hozzátehetjük, hogy a vitézség hangsúlyozása a hajdúk esetében a kezdetektől általános. A jászkunoknál ez 120 évvel később lesz meghatározó jelenség. 5) A kürtös jász lovas szerepeltetése az 1876. évi megyei címerben, szintén a hősi múlt, a jász (jászkun) sajátos jogállás kifejezése, a közvetlenül a pajzsra helyezett ötlombú koronával együtt. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a jászoknak sem ez volt az első címerképe. 1707-ben kérelmükben azt írják Rákóczi Ferencnek, hogy nincs címeres pecsétjük, s hogy a török korban sem volt. Nem kaptak a fejedelemtől sem. 1708-ban azonban önmaguk választottak népcsoporti jelképet: a gyalogos jász vitézt jobbjában kürttel, bal kezében 3 nyílvesszővel. (Szinte beszélő címert alkottak: nyíl, íj, íjász. 14. és 15. kép) Az 1746. március 19-i királyi címeradományozással - amely a Jászkun Kerületek részére a magyar rendiségbe történő betagozódás egy újabb jele volt - lett jelképe a jászoknak a vágtató lovas. A kiskunok kapták ekkor a gyalogos katonát. írja is az oklevél: „a jászok és a kunok lovas és gyalogos hadi népek, miként jelvényeik is mutatják. ”
