Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Bagi Gábor: Kísérletek a magyarországi szabadparaszti fejlődés fő irányainak meghatározására, különösképp a XVII-XIX. században
Vármegyék és szabad kerületek 181 Kísérletek a magyarországi szabadparaszti fejlődés fő irányainak meghatározására, különösképp a XVIII-XIX. században Bagi Gábor Az európai, főképp pedig a nyugat-európai történeti irodalom évszázadok óta foglalkozik a feudalizmus létrejöttének, társadalmi szerkezetének kutatásával. E tevékenység fő irányaként a nemesi és jobbágyi rétegek kialakulásának, jellemzésének, s az ezek között kialakuló, majd folyamatosan változó, átalakuló kapcsolatrendszerek bemutatása jelölhető meg, a földrész egyes történeti régióiban. Ugyanakkor viszont a feudális társadalom nemes és jobbágy közötti elemei közül a nyugati irodalom döntően csak a polgársággal foglalkozott, mint a feudalizmus felszámolásának, s a polgári viszonyok kibontakoztatásának letéteményesével. Ez a szemlélet sajnos nem igazán veszi figyelembe, hogy Európa keleti felének feudális társadalmaiban esetenként igen nagy szerepet játszottak ezek a nem polgári, átmeneti elemek, sőt súlyuk, társadalmi megmaradásuk az itteni feudális társadalmak igen fontos sajátossága, esetenként éppen hogy stabilizáló tényezője volt. Ezért - főképp hazánkban, illetve Európa ezen régiójában - különösen fontos ezekkel a folyamatosan változó csoportokkal foglalkozni. Ezek közé sorolhatók azok az esetenként meglehetősen nehezen elkülöníthető rétegek is, akiket általában szabad parasztság, szabadparaszti társadalmak néven szokás elkülöníteni, noha e fogalom értelmezésével kapcsolatban számos eltérő vélemény ismert. Ma is kísért például az a megállapítás, miszerint a hazai szabadparaszti társadalmak legtöbbje sértőnek érezte magára a paraszt elnevezést, s magát nemesnek tekintette. Ez kétségtelenül igaz, ám mivel országos nemesnek a feudális jog alapján mégsem mondhatjuk ezeket, még mindig a szabad paraszt elnevezés tűnik a legpontosabbnak. Az aláb
