Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalmának főbb jellemzői 1745-1848 között
176 Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalmának főbb jellemzői... Hajdúsággal mutattak hasonlóságot.10 11 A Jászkunságban is megfigyelhető egy megkésett közeledési kísérlet az. országos feudális rendszerhez, osztályszerkezethez.■ A fő törekvés e területen is a birtokosság számára a teljes nemesi szabadság, s az országos nemesség megszerzése lett volna, bár ezt a hajdúknál jóval óvatosabb formában fogalmazták meg. Ennek a törekvésnek a sikertelensége után a célkitűzés előbb a redemptusság terheinek a nemesekéhez történő közelítése, utóbb pedig jászkun privilégiumok nemesi jogainak insurrectio) a birtokosság számára történő biztosítása, s a jobbág. fin feliegű terhek- nek (hadiadó fizetése, a rendszeres katonaállításban való részvétel) a birtoktalanokra történő maradéktalan áthárítása lett. Alapvető fontosságú volt e tekintetben IV. László 1279-es kun törvénye, mely a helyi értelmezés szerint a kunokat országos nemesnek ismerte el, s így e törekvések jogi alapját képezte, képezhette.11 A jászkunok 1790-től célozgattak nemesi voltukra, majd a diétái képviselet megszerzése után 1793-ban úgy döntöttek, hogy - tekintettel országosan is sajátos és bizonytalan jogi helyzetükre - a Kerületek területére donációs levelet kérnek az uralkodótól. Lépésükben egy, kerületi önállóságot fenyegető új „Józsefi” abszolutizmustól való félelem is közrejátszott. Hosszas várakozás, nagy remények és csekély készpénzmegajánlás után az ügy 1802-re végesen elhalt. Majláth sze- mélynök maga is levélben utalt a több tízezer lakos nemesítésével kapcsolatos problémákra, s hogy a nemesi állapottal összeegyeztethetetlen az 1745-ös redempciós kiváltságlevél hadiadó fizetését elrendelő része. Az államhatalomnak nyilvánvalóan pénzügyi és katonai szempontokból is észszerűbb volt a meglévő állapotok fenntartása.12 A napóleoni háborúk alatt a jászkunok legfőbb célkitűzése az volt, hogy terheltetésüket kizárólag csak a nemesek által viselt segedelmekre, szolgáltatásokra korlátozzák. Még 1825 táján is sikertelenül kísérleteztek az 1790-től kezdődő rendszeres katonaállítás alóli mentessé megszerzésével, mely kétségtelenül ellenkezett az 1745-ös kiváltságlevéllel. 1830-tól a jászkun célkitűzések alapvetően megváltoztak. A kötelezettségek alóli felmentés megszerzése helyett a kulcskérdéssé már a jászkunok katonai jellegű állami terheinek megosztása vált. A diétái 10 Nyakas M„ 1973. 11 Bagi G„ 1992.; Uő. 1994.; Uő. 1994/c. 12 Bagi G„ 1991.; Uő. 1994.
