Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Heckenast Gusztáv: Nemesi vármegyék és szabad kerületek
Vármegyék és szabad kerületek 5 Nemesi vármegye és szabad kerületek Heckenast Gusztáv A Hajdú-Bihar megyei Levéltári Napok rendezősége azzal a megtisztelő feladattal bízott meg, hogy a Magyarország millecentenáriuma alkalmából rendezett tudományos tanácskozáson bevezető előadást tartsak a nemesi vármegyéről és a szabad kerületekről. Mindenki, aki ezen a konferencián előad, olyan témáról fog beszélni, amelyet hosszú éveken, nem egyszer évtizedeken át kutatott. Én viszont több mint félévszázados történész pályámon soha nem foglalkoztam sem a nemesi vármegyével, sem a szabad kerületekkel. A tematika valamiféle áttekintésére fogok törekedni, nem hozok új tudományos eredményeket, de talán adhatok új szempontokat, áthelyezhetek hangsúlyokat. Munka közben Maré Bloch egy mondatát tartottam szem előtt: „a történelem a változás tudománya és - sok tekintetben - a különbségek tudománya.”1 A változásokat és a különbségeket akarom figyelemmel kísérni. Amikor István király felszámolta - ezer évvel ezelőtt a törzsi nemzetségi szervezeten alapuló barbár államot és létrehozta a keresztény magyar királyságot, országában 45 várispánságot, királyi vármegyét szervezett. Utódai alatt a vármegyék száma megszaporodott, kétszáz év alatt 72-re nőtt. Ezek a vármegyék lefedték az ország egész területét, megadták a közigazgatási keretet mind az itt lakóknak, mind az újonnan beköltözőknek. Más közigazgatási struktúrára nem volt se igény, se szükség. A XIII. század nagy társadalmi változások kora. Létrejön a nemesség, megkezdődik - és a XIV. század derekára befejeződik - az egységes jobbágyosztály kialakulása. A királyi vármegye nemesi vármegyévé alakul át. És tömegesen költöznek be vagy kapnak új telepü- 1 1 Marc Bloch: A történelem védelmében. Ford. Pataki Pál. Budapest 1974. 35.
