Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nyakas Miklós: A hajdúvárosok és az országgyűlési képviseleti jog
Vármegyék és szabad kerületek 95 Tény az is, hogy a Rákóczi-szabadságharc alatt ismét számításba vették a hajdúvárosokat az országgyűlésre hívandók között. 1705-ben a Rákos-mezejére tervezett országgyűlésre a hajdúvárosok - ekkor már tulajdonképpen a Hajdúkerület - Nánási Oláh Jakabot, Fogarassy Tamást és Görög Demetert szándékozott kiküldeni. Az országgyűlés helyszíne azonban a közbejött hadi események miatt változott, s azt végül Szécsénybe helyezték át. 1705. október tizenkettedikén olvasták fel a Hajdúkerület böszörményi közgyűlésében II. Rákóczi Ferenc meghívó levelét, s egyben meg is választották a városok küldötteit Nánási Oláh Jakab, Görög András és Kónya János személyében.6 Tudjuk azt is, hogy a hajdúvárosok képviselői ott voltak a Habsburgokat trónjuktól megfosztó ónodi országgyűlésen is. A követek nevét személy szerint nem ismerjük ugyan, de tudjuk, hogy a kerületi közgyűlés az ónodi ablegatioba ment követek számára megszavazott húsz bárányt, huszonöt fehér kenyeret, hét font vajat, négy véka kárát, három font árpakását, tizennyolc font szalonnát tíz tyúkot, kilenc ludat és harminc icce ecetet, illetve Polgár városa részéről elegendő halat.7 Az egykori erdélyi- partiumi kapcsolatokra való tekintettel II. Rákóczi Ferenc - mint erdélyi fejedelem - meghívta a hajdúvárosokat az 1705. október huszonhatodikára Gyulafehérvárra összehívott erdélyi országgyűlésre, amely azonban a hadiesemények közbejötté miatt elmaradt. Küldöttként ide egyébként ugyancsak Nánási Oláh Jakabot, Görög Andrást és Kónya Jánost jelölték. A hajdúvárosok képviseltették magukat a nevezetes sárospataki országgyűlésen is, s a kerületi közgyűlés 1709. január kilencedikén követként Medgyessi Mihályt jelölte. A szabadságharc alatti országgyűlési megjelenéseknek azonban a szatmári béke után ugyanúgy nem lett folytatásuk, mint a besztercebányai országgyűlésnek. Az ok érthetően teljesen ugyanaz! Már a Rákóczi-szabadságharc előtt -1702-ben - komoly veszély fenyegette a hajdúvárosok kerületét. I. Lipót ugyanis 1702. április tizenötödikén, Bécsben kelt rendeletével, az udvari kamarával a hajdúvárosok összeírását határozta el, s e rendelet alapján a szepesi ka6 Sillye Gábor. Hajdú megye történeti viszonyai. Hajdúmegye leírása (szerk. Varga Geiza) Debrecen, 1882. 50. 7 Sillye G.\ Hajdú megye történeti viszonyai.. i.m. 50-51. A hajdúvárosok követei a szécsényi országgyűlésen azt kérték, hogy a hajdúvárosokat Magyarországtól válasszák el, s az Erdélyhez tartoló magyarországi részekhez (Partium) csatolják őket.
