Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulása és korszakai
Vármegyék és szabad kerületek 89 páni és főispáni funkcióját. Ennek feloldására több próbálkozás történt, amelyek azt célozták, hogy a kerület élén két személy álljon, egy választott és egy olyan, akit az államhatalom nevez ki. Felmerült az is, hogy a Hajdúkerület modernizálását a Jászkunság mintájára hajtsák végre, sőt az is megfogalmazódott, hogy a hajdúvárosok élén is a nádor álljon, akárcsak a Jászkunság esetében. Ezek az elképzelések azonban mindvégig csak a tervezgetés szintjén maradtak.33 A közigazgatás archaikus voltát jelzi a kerületi székhely sorsa is. Annak ellenére, hogy már igen korán határozat született arról, hogy a kerületi közgyűléseket mindenkor Böszörményben kell tartani,34 a gyakorlat az maradt, hogy a gyűléseket felváltva tartották az egyes városokban, hallgatólagosan figyelembe véve a főkapitány és egyéb tisztségviselők lakhelyét. Hasonló volt a helyzet egyébként a vármegyékben is, de a nagyobb törvényhatóságokban az állandó székhely hamarabb állandósult, amelyet az államhatalom igényel is elősegítettek.3^ A hajdúvárosok a Böszörményre vonatkozó határozatot akkor kezdték komolyan venni, amikor a 18. század derekán megépült a kerületi börtön, amely székházként is funkcionált, s amelyet a 19. század legeién korszerű székházzá bővítettek.36 A Hajdúkerület ebben a formában érte meg az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot, s mint közigazgatási egység a Bocskai (17.) huszárezred és az ugyancsak Bocskai nevet viselő 52. és 53. gyalogzászlóalj szervezési központja volt.37 Az abszolutizmus idején a Hajdúkerület önállósága, az ország területi beosztásának megsemmisítésével együtt megszűnt, s azt csak a Bach-rendszer bukásakor állították vissza. Ekkor választották főkapitánnyá azt a Sillye Gábort, aki 1848/49-ben a Hajdúkerület kormány- biztosaként az önvédelmi harc szervezője volt.38 Az 1867-es kiegyezés elvben ugyan megerősítette a Hajdúkerület törvényhatósági önállóságát, de a belső fejlődés egész sor kérdést vetett fel, amely az előbbi állítást mégis kérdésessé tette. Egyértelműen kiderült, hogy a Hajdúkerület belső szerkezetét modernizálni kell, illetve az is, hogy az egymással össze nem függő, 33 Nyakas M. 1990. 34 HBML. IV. A. 502.a.l. H.ker. prot. 48. nag. 35 Nagy S. 1983. 99-100. 36 Nyakas M. 1987. és Nyakas M. 1990. 37 Nyakas M. 1980. 38 Nyakas M. 1980.
