Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulása és korszakai
Vármegyék és szabad kerületek 79 A Hajdúkerület kialakulása és korszakai Nyakas Miklós A Hajdúkerület fogalma alatt történetírásunk azt a középfokú törvényhatóságot érti, amely a 17. században fokozatosan vált külön Szabolcs vármegyétől, s a század végén szerveződött meg, s amely az „öreg” szabadalmas hajdúvárosból állt, s amely jog elődje volt az 1876-ban felállított, a hajdúvárosokból megszervezett s egyben környező volt jobbágyfalvakkal és mezővárosokkal kibővített Hajdú vármegyének és így közvetve a mai Hajdú-Bihar megyének is. Történetszemléletünk egy kicsit hajlamos arra, hogy Magyarország feudális kori történetének a vármegyék történetét lássa és a társadalom általános problémakörét ebből a keretből vezesse le. Kétségtelenül jogos ez a megközelítés abból a szempontból, hogy a vármegye sajátos közigazgatása, belső társadalmi szerkezete, jogviszonyai, a felsőbb kormányszékekhez fűződő kapcsolatai meghatározóak voltak az ország, a magyar társadalom egésze számára, így a vármegye dominanciája kétségtelen.1 Az így kapott eredmények viszont nem, vagy csak áttételesen alkalmazhatók az olyan különös társadalmi képletekre, mint a szabad kerületek általában, mint például a Hajdúkerület. Ugyanakkor természetesen a vármegye kizárólagosságát tagadnunk kell. Hiszen a magyar államfejlődésnek már megalakulása pillanatától velejárója volt, talán a nomád államszervezet gyökereire is visszamenően a sokszínű etnikai, etnikai-katonai kiváltságolás és az ugyancsak sokrétű és különböző mélységű autonómia. így a különböző, a vármegyei szerkezettől elütő egységek tanulmányozása elengedhetetlen a magyar államszerkezet egésze szempontjából is. 1 2 1 A nemesi vármegye és a magyar társadalom viszonyára forrásként használható Horváth M. 1868.1-III. 2 V.ö. Deér J. 1938. 187-218.
