Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nagy László: Hajdúsors "Az magyar romlásnak századában"
Vármegyék és szabad kerületek 71 rénylet nem változtat azon a tényen, hogy a hajdúság érdekében Bocskai mellett ö tett a legtöbbet a magyar históriában. A saját birtokát képező mintegy félszáz helységbe telepített hajdúkat és tetemesen bővítette magánföldesúri hajdúi számát is.28 A török fegyverekkel trónra ültetett, s „vele sok urát és patrónu- sát” tisztségétől és életétől megfosztató Bethlen Gábor29 uralkodásának kezdetén többször összeütközésbe került a hajdúkkal, akik ellenszenvvel viseltettek a török fegyverekkel trónra ültetett s az oszmán érdekek kiszolgálójának tartott új fejedelem iránt. Ennek ellenére - a már említett okok miatt az 1619-1626 között vívott Habsburg-ellenes harcaiban - amik egyúttal periférikus részét alkották az első nagy ösz- szeurópai küzdelemnek a harmincéves háborúnak - seregének túlnyomó részét, olykor nyolcvan százalékát, hajdúk alkották.30 Hadiszereplésükhöz jelentős katonai sikerek és erőszakoskodások, különféle „fertelmeskedések” egyaránt fűződnek. Ez utóbbiak egyike volt a három, vallásához halálukig hű katolikus pap barbár megkínzása és meggyilkolása, akiket a pápa az elmúlt esztendőben avatott szentté.31 A harcok alatt a szövetséges török, csapatokkal versengve dúlták és pusztították nem csak a Cseh Királyság országait és az Osztrák Örökös Tartományokat, de a királyi Magyarország földjét is, mindenün28 Rácz L: i.m. /1969./ 93-97.0. 29 Bethlen Gáborból az utókor protestáns-centrikus és transzilvánikus történetírói irányzata igyekezett - és igyekszik még ma is - amolyan idealizált „kálvinista szentet” kreálni, és a legneuralgikusabban reagál minden olyan írásra, amelyik rámutat személyének és uralkodásának árnyoldalaira is. /L. ezzel kapcsolatban Szekfű Gyula 1929-ben megjelent Bethlen-biográfiája körül kirobbant hecckampány szerű támadásokat, támadták de még Móricz Zsigmondot is többen támadták az Erdély - trilógia Bethlen-képéért, noha az sem mentes bizonyos idealizáló tendenciáktól./ Ilyen megtámadtatásokban magamnak is része volt pl. a „Sok dolgot próbála Bethlen Gábor...” Erdélyi boszorkányperek c. 1981-ben megjelent, valamint A két Gábor a Tündérkertben és a történelmi valóságban c. az Irodalomtörténet folyóirat 1982. 2.számában publikált írásaimért, amelyekben bírálat alá vettem Bethlennek a Báthory Gáborral szembeni magatartását és személyének egyéb árnyoldalait. 30 L. Nagy László: A hajdúk Bethlen Gábor Habsburg-ellenes harcaiban. Magyar Történelmi Tanulmányok VIII. KLTE Debrecen, 1975. 31 Körösi Márk esztergomi kanonok Grodecz Menyhért és Pongrác István jezsuita atyákkal történt meg mindez, akinek holttestét azután a pöcegödörbe dobták 1619. szeptember 6-án. A tetteseket, a Bethlen-kultusz ápolói „Rákóczi György hajdúdként nevezik meg, de hát Rákóczi csak alvezére volt Bethlennek, s a gyilkosokat a fejedelem sem büntette meg.
