Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)

Előszó

Előszó

A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár jelen kiadványa két konferencia anyagából ad közre válogatást. Az egyik rendezvényre 1996-ban került sor a millecentenáriumi évforduló és a bécsi béke emlékezetére. A vármegyék és szabadkerületek cím köré épülő előadások célja történeti Magyarország területén található kerületek, székek és egyéb kiváltságolt egységek történetének elemzése és a nemesi vármegyével való összehasonlítása volt. A rendezvény kedvező fogadtatása után 2000-ben tartottuk meg a második konferenciát államiságunk ezredéves évfordulója tiszteletére, azzal a meggyőződéssel hogy a szabad kerületek nélkül nem írható le pontosan az ország jogi, közigazgatástörténeti, katonai és gazdasági fejlődéstörténete sem.

A magyar állam kialakulásának időszakában - a nomád törzsi szervezet hagyományaira is támaszkodva - a más nyelvű és szokású népek sajátos autonómiát élvezhettek, s az Árpád-korban e szellemben történt az erdélyi szászok, a szepesi németek letelepülése, a székelység jogállásának véglegesítése. A fejlődésnek ezt a szakaszát a kunoknak és a jászoknak a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon történő nagyarányú letelepítése zárta le a 13. század derekán. A magyar államfejlődés e vonalának ismerete és bemutatása nélkül nem érhető és magyarázható pl. Erdély sajátos közjogi berendezkedése, a „három nemzet” rendi szövetsége, amelyből kettő, a székely és a szász a jelzett fejlődés terméke. A hajdúság a 15. század végi kialakulásától kezdve játszik egyre fontosabb szerepet az ország általános, de különösen hadtörténetében, kiváltságolása és letelepítése után szabad kerületté szerveződése a parasztpolgári fejlődés egyik magyarországi változatát teremtette meg, amihez nagyon hasonló utat járt meg a 18. századra végleges formát öltő Jászkunság is. Az egyéb kiváltságot kerületek ugyan történeti kialakulásukban különböznek, de a földesúr-jobbágy ellentétpárra alapozott nemesi vármegyéhez képest mégis sok azonosságot mutatnak. A remélhetőleg sorozattá váló „Vármegyék és szabadkerületek” rendezvényei célunk szerint a nemesi vármegye típusától eltérő társadalmi mozgásokat és szerveződéseket mutatja be, amelyek a magyar államfejlődés szerves részei voltak, s amelyek összességükben sajátos értékeikkel gazdagították történelmünket.

Radios Kálmán szerkesztő1

1 Mindkét konferenciát Hajdúböszörményben a városi önkormányzat és a Hajdúsági Múzeum hathatós támogatásával szervezte meg a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár