Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Vladan Gavrilović: A Tiszai Koronakerület
Vármegyék és szabad kerületek 353 tükrözik az 1787-es összeírás eredményei is, melyekből kitűnik, hogy a szántók az összes földterület (183.347) mindössze 1/6-át képezték (37.895 hold) míg a 5/6-a a rétek, legelők, mocsarak és nádasok között oszlott meg. Legtöbb szántófölddel Zenta (6.131 hold), Szenttamás és Becse (mindkettő közel 5.000 holddal) rendelkeztek. A kerület elsődleges mezőgazdasági termékét gabonafélék képezték, míg kukoricát, burgonyát, viszonylag későn, a 19.sz. közepén kezdték termeszteni - igaz egyre növekvő részaránnyal. A dohány termelése a 19. század elején honosodott meg, az amerikai kontinensen lejátszódott események hatására: az amerikai függetlenségi háború befejeztével megszűnt a virginiai dohány Európába importálása. A tiszai koronakerületben a dohányt csongrádi és Szeged környéki kertészek honosították meg, először Kanizsán, majd Zentán és Óbecsén. A földek trágyázása nem volt szokásban mivel úgy tartották, hogy erre nincs szükség, illetve hogy míg ugarban hagyják, a föld megpihen és a rajta legelésző állatok maguk is trágyázzák. Ami a marhaállományt illeti igen nagy eltérések mutatkoznak, például az 1828-as adóösszeírás adatai és más források, pl. végrendeleté, hagyatéki tárgyalások adatai közt. Úgy tűnik, az adóalapul szolgáló jószág összeírásakor a gazdák letagadták vagyonuk nagyobb részét. Szemléletes példája ennek Becse, ahol az emutett összeírás szerint 1.120 háztartásban mindössze 564 ökör és 406 tehén volt, ami hihetetlenül alacsony szám. Emellet szól két adat, százholdas birtokkal rendelkező gazda marhaállományának száma az adóösszeírás tükrében és a hagyatéki tárgyalásuk esetén: az adóösszeírás szerint egyiküknek sem volt sertése, ugyanakkor a hagyatéki tárgyalás szerint számuk meghaladja a nyolcvanat. Hasonló a helyzet a birkák esetében, az ösz- szeírásban 100-at jegyeztek, a végrendeletben viszont kereken 800-at. A privilégium a tiszai koronakerület számára italmérési jogot (pálinka és sör) biztosított. E jogot a Kerület az 1756. július 3.-ai keltű Zomborban megkötött szerződéssel Petnoffer sörfőzőnek adta bérbe. Általa Petnoffer a Kamarának és a Kerület magisztrátusának fizetendő évi bérlet és azon kötelezettség ellenében, hogy Becsén sörgyárat építtessen a tiszai koronakerület területén kizárólagos jogot kapott a sör és pálinka mérésére. Az 1756-ban alapított becsei sörgyár a Habsburg monarchia déli végeinek legrégibb gyárai közé tartozik és alapításának ténye arról
