Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Mirko Mitrović: A Nagykikindai koronakerület, mint a szerb nép privilégiumának egyik formája
328 Mirko Mitrovic: A Nagykikindai koronakerület... a kiküldői Kerület hatáskörébe tartoztak. A megye arra törekedett, hogy a területet minél inkább hatása alá vonja, és emiatt köztük az egész szemlélt periódusban, hol nyűt, hol titkolt harc dúlt.43 E harc, a császári és királyi hatalom kettősége és a kormányszékek közti viszonyok és hatáskörök teljességében soha igazán le nem tisztázott körülményei között folyt.44 A Kerület eközben harcolt a kieszközölt kiváltságok, valamint az autonómia megőrzéséért. Eközben, nagy jelentőséggel bírt a Kerület magisztrátusa, melynek ereje az idő múltával saját ellentétévé fajult, mivel annak tagjai hatalmukat gyakran a saját érdekeik megvalósítására használták fel.45 Ennek a legdrasztikusabb példája a temesvári kamara tulajdonában lévő, és a Kerület által kezelt überland felosztása volt, mivel a kikindai megyének erre csak élvezeti joga volt, megfelelő feltételek mellett.46 Kezdetben a magisztrátus a földeket tízévenként osztotta fel a parasztok közt, míg később, amikor ez számára a legmegfelelőbbnek tűnt, a felosztás során egyre gyakoribb volt a protekcionizmus, a csúszópénz, csalás. Sokszor földet kaptak olyan személyek is, kik nem foglalkoztak földműveléssel.47 Az ilyen módon történő földosztás útján gyakran a magisztrátus tagjai, családtagjaik, barátaik gazdagodtak meg, úgyhogy múidez egyre inkább a feudális kizsákmányolás formáját kezdte ölteni, ami viszont gyors szociális rétegeződéshez vezetett.48 A Kerület egészének ilyen alapon nyugvó társadalmi-gazdasági fejlődése elkerülhetetlenül a tör43 Erre vonatkozó irodalom:- M. Rajkov, „Istorija grada Kikindedo 1918”, Kikinda, 1968, oldalszám, 62. 44 A hatalmi kettősség következményei mindenütt éreztették hatásukat. Erről:- S. Bacic, „Povelje slobodnih kraljevskih gradova Novog Sada, Sombora i Subotice” , Subotica, 1995, oldalszám 47-105. 45 A magisztrátusról és annak tisztviselői rendszeréről:- V. Stajic, „Velikokikindski distrikt 1776-1876” , Növi Sad, 1950, oldalszám 47- 105. 46 Erre vonatkozó irodalom:- M. Rajkov, „Istorija grada Kikinde do 1918” , Kikinda, 1968, oldalszám 64,60. 47 Matias Anton Hala, királyi komesszár, és a magisztrátus közti gyakori félreértések mellett, 1781-ben felelősségre vonta annak tisztviselőit, hogy 1050 hold überlandot magukévá tettek (Istorijski arhiv Kikinde, Folyószám 1782). 48 Erre vonatkozó irodalom:- V. Stajic, „Gradjansko drustvo i seljaci”, Zbornik radova: Vojvodina II (Háború utáni kiadás, amelyen nincs feltüntetve a kiadás helyének és évének a száma), oldalszám 214-215.
