Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Mirko Mitrović: A Nagykikindai koronakerület, mint a szerb nép privilégiumának egyik formája
326 Mirko Mitrovic: A Nagykikindai koronakerület... kikindai Kerület belső önkormányzaton kívül, egyfajta immunitással is rendelkezett, úgy a megyei és földesúri hatóságok, mint az ezzel járó tisztviselői túlkapásokkal szemben. Ennek értelmében, a kiváltságlevelet és magát a kiváltságos kerületet mint intézményt, úgy is tekinthetünk mint „az uralkodói abszolutizmus egyik támaszát - mint a lehetséges individuális érdekek ellensúlyát”, tehát elég nehéz őket elválasztani Mária Terézia és II. József abszolutista uralmától.36 A privilégium rendelkezéseinek alapján, a kikindai Kerület megszervezte saját gazdasági és társadalmi életét, mely bizonyos módosításokkal egy egész századon át (1774-1876) fennállt. Rendelkezései az uralkodó és a terület egy részén többséget képező szerb lakosság közti szerződés jegyeit viselték, mellyel mindkét fél kötelezettségei precízen meg voltak határozva. Ezek szerint, törvényeken kívül álló kiváltságokról van szó, melyek az uralkodó jó szándékából eredtek, és melyek ellenszolgáltatását a Kerület lakosságának az uralkodó (állam) iránti kötelezettségei képezték. Tekintettel arra, hogy a Kerület kiváltságlevele szigorúan behatárolt területre vonatkozott, meg kell különböztetnünk a szerb nép egészére vonatkozó, 1690-ben és később adományozott kiváltságoktól, melyek személyes jogokon alapultak.37 38 Elméletileg, a Kerület elégedett lehetett helyzetével, gyakorlatilag viszont súlyos harcot kellett vívnia megőrzéséért. A temesvári Kamarai adminisztráció, elsősorban saját érdekeinek védelme céljából, biztosai révén beleavatkozott a Kerület életének minden szférájá36 Erre vonatkozó irodalom:- A. Foriskovic, „Privilegije Srba u Habsburskoj monarhiji 1740-1790”, Istorija Srpskog naroda, IV/1, Beograd, 1986, oldalszám 265. A privilégiummal a Koronakerület más dolgokra is jogot formált (a meglévő állami épületek a Kerület tulajdonát képezték, továbbá a Kerület jogot formált az elhunytak hagyatékára), de ezekkel most nem foglalkozunk. Az említett jogokra vonatkozó irodalom:- V. Stajic, „Velikokikindski distrikt 1776-1876”, Növi Sad, 1950;- A Privilégium fordított szövegének 14., 15. pontja, oldalszám 44. 37 Erre vonatkozó irodalom:- A Foriskovic, „Vojna granica u XVIII stolecu, okvir za istoriju Srba u Ugarskoj i Hrvatskoj”, Istorija Srpskog naroda, IV/1, Beograd, 1986 oldalszám, 265-26638 A modernisták álláspontját ezzel kapcsolatban megnézni a következő cikkben:- I. Kararnan, „Putovanje grofa Telekija Kroz Banat, Backu i Slavoniju krajem 1794-, godine”, Zbornik Matice Srpske za drustvene nauke, 23. füzet, Növi Sad, 1959 oldalszám 75-87.
