Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)

Mirko Mitrović: A Nagykikindai koronakerület, mint a szerb nép privilégiumának egyik formája

326 Mirko Mitrovic: A Nagykikindai koronakerület... kikindai Kerület belső önkormányzaton kívül, egyfajta immunitással is rendelkezett, úgy a megyei és földesúri hatóságok, mint az ezzel járó tisztviselői túlkapásokkal szemben. Ennek értelmében, a kivált­ságlevelet és magát a kiváltságos kerületet mint intézményt, úgy is tekinthetünk mint „az uralkodói abszolutizmus egyik támaszát - mint a lehetséges individuális érdekek ellensúlyát”, tehát elég nehéz őket elválasztani Mária Terézia és II. József abszolutista uralmától.36 A privilégium rendelkezéseinek alapján, a kikindai Kerület megszervezte saját gazdasági és társadalmi életét, mely bizonyos mó­dosításokkal egy egész századon át (1774-1876) fennállt. Rendelke­zései az uralkodó és a terület egy részén többséget képező szerb lakos­ság közti szerződés jegyeit viselték, mellyel mindkét fél kötelezettsé­gei precízen meg voltak határozva. Ezek szerint, törvényeken kívül álló kiváltságokról van szó, melyek az uralkodó jó szándékából ered­tek, és melyek ellenszolgáltatását a Kerület lakosságának az uralkodó (állam) iránti kötelezettségei képezték. Tekintettel arra, hogy a Kerület kiváltságlevele szigorúan behatárolt területre vonatkozott, meg kell különböztetnünk a szerb nép egészére vonatkozó, 1690-ben és később adományozott kiváltságoktól, melyek személyes jogokon alapultak.37 38 Elméletileg, a Kerület elégedett lehetett helyzetével, gyakorla­tilag viszont súlyos harcot kellett vívnia megőrzéséért. A temesvári Kamarai adminisztráció, elsősorban saját érdekeinek védelme céljá­ból, biztosai révén beleavatkozott a Kerület életének minden szférájá­36 Erre vonatkozó irodalom:- A. Foriskovic, „Privilegije Srba u Habsburskoj monarhiji 1740-1790”, Istorija Srpskog naroda, IV/1, Beograd, 1986, oldalszám 265. A privilégiummal a Koronakerület más dolgokra is jogot formált (a meglévő állami épületek a Kerület tulajdonát képezték, továbbá a Kerület jogot formált az elhunytak hagyatékára), de ezekkel most nem foglalkozunk. Az említett jogokra vonatkozó irodalom:- V. Stajic, „Velikokikindski distrikt 1776-1876”, Növi Sad, 1950;- A Privilégium fordított szövegének 14., 15. pontja, oldalszám 44. 37 Erre vonatkozó irodalom:- A Foriskovic, „Vojna granica u XVIII stolecu, okvir za istoriju Srba u Ugarskoj i Hrvatskoj”, Istorija Srpskog naroda, IV/1, Beograd, 1986 oldalszám, 265-266­38 A modernisták álláspontját ezzel kapcsolatban megnézni a következő cikkben:- I. Kararnan, „Putovanje grofa Telekija Kroz Banat, Backu i Slavoniju krajem 1794-, godine”, Zbornik Matice Srpske za drustvene nauke, 23. füzet, Növi Sad, 1959 oldalszám 75-87.

Next

/
Oldalképek
Tartalom