Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Rokay Péter: A Túrmezei kerület
304 Rokay Péter: A Túrmezei kerület lök) joghatóságától. Ők, a Zágrábi mező nemeseinek összessége (Universitas nobilium Campi Zagrablensis) által választott Ispán (comes terrestris) joghatósága alá tartoztak. A Zágrábi-, illetve Túr- mező nemeseinek szokásjogait és kiváltságait Magyar- és Horvátország közös uralkodói mellett az 1278. június 21-én Zágrábban tartott Szlavón tartománygyülés is megerősítette, illetve rendszerbe foglalta, IV. László pedig 1279-ben szentesítette. Ezt tekintik a legrégibb Túrmezei statútumnak, alkotmánynak. Hasonlóan a magyarországi nemesi megyékhez, az elkövetkező kétszáz év alatt a Túrmezei kerület szabadságát a szomszédos nagybirtokosok veszélyeztették. A túrmezeiek elsősorban, a magyar történelemben Janus Pannonius halála helyeként ismert Medve vár birtokosaival, különösen a Cilleiekkel küzdöttek jogaik megőrzéséért. A XV. század közepétől a Túrmező és lakosságának szerepe a török betörések és hódítás következtében, a határvédelem szempontjából jelentősen megnövekedett, főleg mikor 1479-ben felépült Lukavec vára. Érthető ezért, hogy Mátyás király 1487-ben újból megerősítette kiváltságaikat. Utóda II. Lajos 1524-ben szintén megerősítette, illetve a királyi kúria ítéletével visszaállította a túrmezeiek szabadságait, elismerve őket teljesjogú nemeseknek. A török ellenes harcból a túrmezeiek valóban kivették részüket. Csupán a mohácsi csatában tizenkilencen estek el közülük. A XVI. század folyamán pedig a boszniai basákkal küzdöttek. A szomszédos nagybirtokosok: Túz János, Korvin János, Brandenburgi György és a Zrínyiek azonban most már Lukavec megszerzésére törekedtek, majd miután ez sikerült nekik, e bárból veszélyeztették a túrmezei nemesek szabadságait. Ez egészen 1553-ig tartott, mikor a túrmezeiek királyi segítséggel visszaszerezték Lukavecet. Valamivel később, 1560-ban az egyes túrmezei nemes családok képviselői 30 helységből megújították „testvériségüket” és kölcsönös segítség nyújtására kötelezték magukat. Az ez alkalommal alkotott (hozott) újabb statútomot Habsburgi Rudolt király 1580-ban megerősítette. E statútum szerint az önálló, autonóm Túrmezei közösség huszonkét bírósági körre oszlik. A testvériség tagjainak kizárólagos joguk van föld öröklésére a közösség területén. Ezt Rudolf utóda: II. és III. Ferdinánd, valamint I. Lipót és I. József is megerősítették. 1737-ben a Túrmezei testvériség III. Károlytól saját címert és pecsétet kapott, egyszersmind tagjai számára hiteles helynek lett elismerve.
