Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Gernot Nussbächer: Adalékok Brassó város és környéke közigazgatási történetéhez a XVI. század végéig
296 Gernot Nussbächer: Adalékok Brassó város és környéke... szász faluval együtt alkottak Brassó vidéket (districtus) vagy provincia, mely először 1355-ben említenek.18 Brassó vidék pecsétje először ismerve 1368-ból, a körirata S(igillum) civium et provincialium de Brascho.19 A régi közigazgatási kapcsolatok Brassó város és a 13 falu között megerősítve volt 1377-ben a seniores, iudices, iurati totaque communitas Saxonum sedis Brassouiensis számára.20 A XIV. század harmadik negyedében Brassó város több fontos kereskedelmi kiváltságleveleket nyer, mely erősítnek Brassó város szerepét a vidékben és a vármegyében, melynek illetősége korlátozott. Nagy Lajos magyar király közigazgatási és törvényhatósági reform következtében, Brassó vidéknek mint felső fokú törvényhatóság volt határozva a Hét szász szék Szeben fővárossal.21 Ez a törvényhatósági kapcsolat először ismert 1371-1372 évekből.22 1428-ban Zsigmond király ezt a kapcsolatot új kiváltságoklevéllel megerősítette.23 1419-ben mint új közigazgatási elem szerepel először a városi jegyző (notarius) oklevelekben.24 25 26 A következő évben, 1420-ban, a brassói városi tanács és a barcasági vidéki gyűlés elhatároznak egy külön hivatalos helyiség építkezését. Kezdetben ezt nevezték stuba pro reddendi iustitia cuilibet quaerulanti, mely volt a szűcs céh boltja felett."' Ez volt a későbbi városi tanácsház magja. 1475-ik évvel kezdve ismerünk az adójegyzékekből hogy a város volt beosztva négy negyedre: Portica, Corpus Christi, Catharina és Petri, úgy nevezve egy városi kapu és három kápolna szerint." A városi levéltár első említése 1476-ből, amikor a városi jegyző egy levélben ír, hogy a kiváltságleveleket egy ládában őrizték, de nyilvántartás nélkül.27 A XV-ik század végéről származik az első egyenes tanúság arról, hogy Brassó városnak egy 18 Documenta Romániáé Historica, Seria C. Transilvania, Volumul X (1351 - 1355), Bukarest 1977, Nr. 326, 340 - 341 old. 19 Franz Zimmermann, Die mittelalterlichen Siegel..., 108 old. 20 Urkundenbuch, II, Nr. 1085, 479 - 481 old. 21 Gernot Nussbächer, Aus Urkunden und Chroniken, 1981, 16 old. 22 Urkundenbuch, II, Nr. 963, 970, 979, 364 - 365, 368 - 369, 375 - 376 old 23 Urkundenbuch, IV, Nr. 2051,356 old. 24 Urkundenbuch, IV, Nr. 1858, 1859, 1861, 1863, 1864,93 -95,97, 101 - 102 old. 25 Urkundenbuch, IV, Nr. 1886, 130-131 old. 26 Az 1475 és 1500 közötti adójegyzékek vannak közölve: Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt, III., Kronstadt 1896, 614 - 817 old. 27 Gernot Nussbächer, Contributii la istoria arhivei Brasovului ín secolele XV - XVIII, in: Muzeul Judetean Brasov, Cumidava IV, Brasov 1970, 559 - 560 old.
