Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Anton Dörner: A szászvárosi királybírói intézmény a XIV-XVI. században
288 Anton Dörner: A szászvárosi királybírói intézmény... tisztséget méltó módon ellátni és felvirágoztatni. Céljának tekintette támogatni a szász székek területén a greav ellenzékiséget az egyre erősödő központi hatalommal szemben. Ennek az indíttatásnak tudható be, hogy 1467. augusztus 18-án aláírta a királyság elleni lázadást kezdeményező okmányt.41 A felkelésben való részvételéért életével fizetett, valószínűleg egyike lévén a lázadás leverését követő leszámolás áldozataival, valamivel jobb sors várt fiára, Matheusra, aki apjával együtt szintén részt vett az eseményekben, de az ő érdekében a kor befolyásosabb személyiségei közül sokan jártak közbe - életét ugyan megmentették, de hivatalát nem.42 A következő évek bírái jelentős nyomot nem hagytak a közösség életében: 1476-ban azután hosszas vita után43 a tisztséget Szeben egyik támogatottja, a helybeli patricius réteg tagja nyerte el.44 Az új kinevezés a szászvárosi lakosság körében nemtetszést váltott ki. Több ízben utaltak az 1421-es előjogra, amit már annyiszor tapostak sárba és teljesen önkényes lépésnek tartották, egy általuk nem óhajtott személy kinevezését.4'1’ Hogy elejét vegyék egy ellentmondásos véleményekkel teli levelezés folytatásának, a Szász Universitas felhatalmazottjainak jelenlétében, az ősi szabályzat előírásának szellemében egy számunkra ismeretlen nevű bírót választottak maguknak és jóváhagyásáért folyamodtak.46 Előre látható módon a folyamodványt a szebeniek figyelmen kívül hagyták és így 41 K.G. Gündisch, Participarea sasiler ia räzvrätirea din anul 1467 a transilváneniler inpotriva lui Mathia Corvin = Studia Universitatis Babes-bolyai. Series Historia, 1972, XVII, 2, 26. 42 A problematika nyomon követhető Lázár Miklósnál is, Az 1467 pártütők Erdélyben, (mss. Kolozsvári Egyetemi Könyvtár): lásd még Fridrich Schuller, id.m., 65 43 UB. VII, 97. 4124 sz : Quia huiusque iura et consuetudine nostras plurima a iudice nostro regio, satis moleste sustinuimus agravamina, quae amplius suffere non possumus. 44 UB. VII, 142. 4195 sz. 45 UB. VII, 110, 4142 sz. quatenus praedictum Stephanum Croner ultra volentatem totius sedis et opidi in iudicem regium angariare minime dignemini, quia nullo modo eundem propter sua plurima inirias reassumere volumus. 46 UB. VII, 109-110 : Sec quia plurima et ardua negotia regalia et vestrarum dominationum nobis dietim incumbunt, quod nullo modo iüdicii regii carere valemus, igitur iuxta consuetudines et libertates nostras a vestris dominationibus edoctas unanimi consensu et pari voto decrevimus nobis unum idoneum virum in iudicem regium sedis et oppidi eligere, denique electumque in presentiam vestrarum dominationum statiere.
