Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Anton Dörner: A szászvárosi királybírói intézmény a XIV-XVI. században
Vármegyék és szabad kerületek 283 Kőhalom. A „Hét Szék” elnevezés megmarad a nyolcadik szék, azaz Segesvár hozzácsatolása után is. A XV.sz. elején újabb két szék Medgyes és Selyk, csatlakozik- ezekben a szebeni jog már a XIV-ik Q században érvényben volt. A szász székek élén egy királybíró állott /iudex regius/, akit a király nevezett ki.y E tisztség megjelenése összefügg az erdélyi szászok 1324-es felkelésével, amikoris „merész vakmerőséggel, ellenséges indulattal lázadtak fel urunk , királyunk ellen és váltak ezáltal hiteltvesztetté”.* 9 10 11 Azonnali intézkedésként a központi hatalom a közigazgatási és jogi kulcspozíciókba olyan személyeket nevezett ki, akik származáshelyüktől függetlenül, mindenképpen a vajda és a király érdekszférájához tartoztak. A választás, az esetek túlnyomó részében megállapodott a szász községek vezetőinél11, akiket népiesen grew-nek vagy greb-nek neveztek, a latin comes-nek megfelelően, a románban pedig greav néven honosodtak meg. A következőkben, a fennmaradt és megőrzött levéltári anyag alapján megpróbáljuk felvázolni a királybíróságnak, mint intézménynek a fejlődését, a legnyugatibb szék, azaz Szászváros példáján keresztül. Ez az áttekintés az utóbbi évtizedek történetírásán hivatott javítani, azon az állásponton, amely az egész szupremációját sugallja a sajátságos felett. A szászvárosi királybírói tisztségre vonatkozó legrégebbi adatunk egy 1367-es oklevélből származik. Ugocsai László prépostnak a szászvárosi Cristian ispánhoz címzett levél tartalmaz egy rávonatkozó bejegyzést.12 13 A fejedelemség koráig további 17 tisztségviselőt sikerült azonosítani, és pedig: comes Stephanus /1372/ , comes Michael /1374/14 15, Andreas de Purchberg /1377/'5. Itt s G.E.Müller, Stühle und Distrikte als Unterteilungen der Siebenbürgisch-Deutschen Nationsuniversität 1141-1876, Köln-Bécs, 1985, 183-194. 9 Thomas Nägler, Asezarea sasiler in Transilvania, Bukarest, 1981,277. 10 UB. I. 392.432 sz. 11 Thomas Nägler, i.m., 277. 12 Szabó Károly, Az Erdélyi Múzeum eredeti okleveleinek kivonata 1232-1540, Budapest, 1889,30. 130.sz. 13 UB. II. 373. 976 sz: comes Stephanus de Warasye. 14 Ub. II. 432. 1033 sz : comes Michael de Warasie. 15 A. Amlacher, Urkundenbuch zur Geschishte der Stadt und Stuhles Broos bis zum Uebergang Siesbenbürgens unter Erbfürsten aus dem Hause Oesterreich (1690) (a továbbiakban: Amlacher). Archiv, XV. 1. 1879. 187.21.sz.: comes Andreas de Purchber, iudex sedium Ruzmarkt, Sebus et Warasiensis.
