Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Pál-Antal Sándor: Marosszék önkormányzata a XVII. században
278 Pál-Antal Sándor: Marosszék önkormányzata a XVII. században partiális széke. Marosszéken is történt próbálkozás a mezőségiek részéről, hogy külön viceszéket hozzanak létre. A külön álló bíróságot ők azért igényelték, mert túl távolinak tartották Nyárádszeredát, ami miatt igen sok időt veszítettek egy-egy ügy elintézésével. A kísérlet nem járt sikerrel. 1643. január 7-én vizsgálatot rendelnek el az ügyben, amelynek eredményét nem ismerjük, de tudjuk, hogy a második viceszéket Marosvásárhely székhellyel csak 1725-ben hozták létre.55 A cirkálások feladata az Approbata Constitutiók szerint a bűnözés megfékezése volt. Három évenként kellett megismételni, és faluról falura járva a feladott bűnösök fölött ítélkezni és a büntetést végre is hajtani. A vármegyéktől eltérően a székelységen cirkálás előtt törvényes széket vagy e célból összehívott közgyűlést kellett tartani ahol megválasztották a cirkálókat, megállapították útirányukat, szállásaikat és ellátásukat. A cirkálásokat a főtisztek és a választottak végezték, és halálos ítéleteket is hozhattak.56 57 58 A marosszékiek e téren is a többitől eltérő gyakorlattal éltek. Ilyen alkalmakkor nemcsak bűnügyekkel foglalkoztak, hanem szinte minden felmerülő kérdéssel. Az 1612. február 6-i határozatával a szék leszögezte: Végeztwk, hogy az mostani czirkáláson hatalmaskodások, adósságok, kezességh dolga, nylak keresése, még lehessen egjeb dolgok is, kik nem ház és eörökségh dolgát néz, hanem az mi az czirkálásra illendeö teörvéniek találtatnak, azok meg láttassanak az czirkáláson. A marosszékieknek a többitől eltérő gyakorlatát az Approbaták is elismerte akkor, amikor leszögezte, hogy: A marosszékiek a cirkálásnak idején a magok eddig való ususokban hányattatnak, feljebb való tereh viseléssel ne Marosszéken a cirkálók tulajdonképpen egy helységről helységre kiszálló mozgó törvényszéket képeztek. A közgyűlés nevezte ki őket minden egyes alkalommal, és tagjai voltak a két főtiszt (akik azonban elég ritkán vettek részt benne), a két vicekirálybíró, négy eskütt ülnök és a nótárius. Kivizsgálták és ítéleteket hoztak a falusi elöljáróságok által elébiik terjesztett bűnügyekben, és eljártak a közgyűlés által kapott felhatalmazás szellemében más esetekben is. Csak 55 Ua., Törv. jkv., 3. sz„ 445. 56 Magyar törvnytár. 1540-1848. évi erdélyi törvények. Budapest, 1900., 114-115, 232. 57 Marosszék lvt., Törv. jkv., 1. sz., 19. 58 Magyar törvénytár. 1540- 1848. évi erdélyi törvények., Budapest, 1900., 233.
