Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Pál-Antal Sándor: Marosszék önkormányzata a XVII. században
272 Pál-Antal Sándor: Marosszék önkormányzata a XVII. században élő nemes lehetett csak főtiszt. E kitételt Bethlen Gábor után már az új fejedelem választáskor a fejedelmi „conditiók” közzé is bevették, majd az Approbatákban is rögzítették.38 Szükség volt erre, hisz sem Báthori Gábor, sem Bethlen Gábor nem tartotta maradéktalanul tiszteletben a kiváltságlevelet, hanem nem közülük való nemest ültettek rájuk. így történt ez 1611. október 16-án Marosszéken (és egy pár évtizeddel később Huszár Mátyás esetben is), amikor a Nyárádszereda mezővárosában tartott részleges közgyűlésen Abafáji Huszár Istvánt beiktatták a székkapitányi tisztségbe. Ekkor a szék, mivel Huszár nem közülükvaló nemes volt, pontokba szedve megfogalmazta a vele szemben támasztott feltételeket, valamint esküje szövegét.39 A kapitányság viselésével kapcsolatos jogszabály jellegű feltételeket azért hozták, mert Huszár kinevezése ellenkezett a székely elöljáró választási joggal, hisz az új főtiszt a fejedelem által rájuk kényszeríttet vármegyei nemes volt. Beiktatása előtt kikötötték, hogy marosszékiek ügyei fölött Torda megyei házánál ne ítélkezzen, hivatalos ügyintézéseket Nyárádszeredában, vagy a szék máshol megjelölt helyein végezze, és a bírságpénzeket a bevett szokás szerint hajtja fel és ossza meg a vicekirálybírokkal. A szék másik főtisztje a főkirálybíró volt. Hatásköre a bíráskodási és az igazgatási teendőkre terjedt ki. A királybíró az 1562. évi 38 Báthori Gábor beiktatásakor megfogalmazott feltétel így hangzott: Az egész szé- kelységet régi szabadságokban, melyben ennekelőtte való fejedelmek azóta mióta Sigmond fejedelem újabban a szabadságot megadta nékik, megatartották, minden rendben ő nagysága is megtartsa. (Lásd Approbatae Constitutiones, Par. II., Tit. I. Art. 3, conci. VIII.); II. Rákóczi György beikatatásakor megfogalmazott feltételek ezek voltak:...kapitányokat, királybírókat, generálisokat maguk nemzetekből állókat és köztök lakókat adjon közikbe, megmaradván mindazáltal mindenekben az ő nagysága jurisdictiója és méltósága. A királybíróknak pedig választások specifice csakugyan az ő kegyelmek székinek szabadságán álljon. (Appr. Const. Par. II, Tit. I., Art. VI. conci. 14. = Magyar törvénytár. 1540 - 1848. évi erdélyi törvények. 1900., Budapest, 28, 35.) 39 Marosszék lvt., Törv. jkv., 1. sz. 16. A kapitány-beiktatás Búni Bethlen Farkas fejedelmi megbízott jelenlétében történt. Az eskűszöveg pedig ekként hangzott: En Huzar István eskezem az elő Istenre, hogy en ebben az Maros szeky Capitansagnak tiztiben hw es igaz lezek, az zeket az eö reghy zokassaban es zabadsagaban, teörwenneben, igazában tnegh tartom, es az en ertelmetn zerent az eleöttem perleödeöknek igaz teörvent tezek es igaz exequutiot zolgaltatok, mind zegennek, boldognak, igazat nem harnissitok, hamissal nem igazitok, hanem mindennek igaz lezek, es teörueny nagy ok nelköl semmi rendet rnegh nem háborgatok. Isten engem úgy segellien
