Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Pál-Antal Sándor: Marosszék önkormányzata a XVII. században
268 Pál-Antal Sándor: Marosszék önkormányzata a XVII. században tartották, Nyárádszeredában és Marosvásárhelyen, de máshol is. Itt hozták az egész széket érintő leglényegesebb intézkedéseket: a jogszabályokat, mustra tartását, követválasztásokat és az azoknak adott utasításokat, a „portiózással” kapcsolatos határozatokat stb. Gyakran a közgyűléssel egyszerre tartottak törvényes széket is (ha a főtisztek jelen voltak, akkor derékszéket). A helyi önkormányzat sarkalatos joga az elöljáróknak az illető közösség köréből szabadon történő választása volt. Ebben jutott kifejezésre a törvénykezési és az igazgatási autonómia, vagyis egy meghatározott közösség ügyeinek saját vezetői által való intézése és jogainak választott szerveik révén való megvédése. A székely széki autonómia jellegzetessége volt, hogy a bíráskodási-igazgatási hatáskör mellé társult a katonai jellegű is. A szék katonarendű lakosságának szervezése önkormányzati alapon történt, és arra szolgált, hogy jól képzett és megfelelően felszerelt haderőt tudjon kiállítani. Ezért a katonaköteles családokat tízenként és százanként egységekbe csoportosították, külön a lovasokat, külön a gyalogokat. A tízesek élén a tizedesek, a századokén a ductorok vagyis hadnagyok állottak. A hadratermettség és a felszerelés ellenőrzése, de gyakorlatozás céljából is időnként hadiszemléken, mustrákon vettek részt. Ilyen alkalmakkor nyilvántartásokat készítettek, amelyeket lustráknak, vagy lustrális jegyzékeknek neveznek. A XVII. század második feléből származó marosszéki lustrák rendszerint a mustrára előállottakról készített lajstromok, amelyekben a megjelenteket századonként tüntették fel. A századokat a hadnagyok nevével különböztették meg egymástól. (Pd.: Miklósi Mihály uram száza, vagy Dósa András uram száza). Egy ductor eskü szövege a következő képpen hangzott: En N. N. eskeszem az mennek, földnek teremtő Istennek zent nevere, hogy ez mellet az eö Nagysága gialogh (ugi lovas) zaszlaja mellet eö Nagyságának az Erdeli Fejedelemnek igaz es hw leszek, ellensegenek ellensege, harattianak harattia, es se adomaniert, igiretert, felelemert eö Nagyságát el nem árulom, zászlóját el nem hagiom, hanem ez mellet az zazlo mellet az mi kegyelmes Urunk Rákóczi Geörgy, Erdély Orzagnak Fejedelmének fejem fenallasaigh tellies tehetsegem zerent igaz es hii lezek, semminemw sulios harcziokon, ütközeteken, ostromokon ezt az eö Nagysága zazlojat el nem hagiom, sem zant zandekkal ellenségnek kezehen nem adom, eleiem fottaigh, mig ez tizthen lezek eörizem, oltalmazom tehetsegem zerent, az eö Nagyasága hiisegere oltalmazasara Fejedel
