Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Pál-Antal Sándor: Marosszék önkormányzata a XVII. században
Vármegyék és szabad kerületek 263 „constitutio” „némely illetlen szokásoknak megjobbításáért” az egész székelységre kiterjedő hatáskörrel bíró törvényszék felállításáról rendelkezett.16 Az 1506-os agyagfalvi a pártütők megbüntetését valamint egyes törvénykezési eljárásokat szabályoz.17 Az 1555. évi „constitutio” 88 pontból álló törvénykezési és igazságszolgáltatási szabályozás, tulajdonképpen „törvén/’ gyűjtemény, amelyek az említett évben Székelyudvarhelyen tartott közgyűlésen állítottak össze és Dobó István és Kendi Ferenc erdélyi vajdák erősítettek meg.18 Ezeket a jogszabályokat a XVII. században jócskán kiegészítették a most már önálló törvényhatósági életet élő székek19 határozataikkal. Megjegyezzük, hogy a központi hatalom a leglényegesebb kérdésekben - katonai kötelezettség, pénzügyi fennsőbbségi jog, egyházi és vallási ügyek, a közbiztonságot veszélyeztető bűnügyek - jogának érvényt szerzett törvények és rendelkezések útján, amelyek a székelységre is érvényesek voltak. Ezek a székelység esetében mindig a székely jog és a bevett szokások tekintetbe vételével érvényesültek. Az általános érvényű jogszabályok hézagait a helyi szinten hozott „constituciók” szervesen egészítették ki. Marosszék a szabályalkotás terén termékeny volt. E tevékenység 1610-től, a széki protokollumok kezdetétől követhető nyomon. A „constitutio sedis” vagy „deliberatio sedis” megnevezéssel végzéseket hoztak nemcsak a közgyűléseken, hanem a derékszéken, sőt a viceszéken is, néha a partialis gyűlések alkalmával is. Egy-egy jogszabályt, végzést rendszerint vitás ügyekkel, elintézendő központi utasításokkal, a helyzet diktálta körülményekkel kapcsolatosan hoztak. Ezek pontosították a a diétái végzéseket, törvényeket és a székely nemzeti jogszabályokat, de bizonyos kérdésekben - mint az alsóbb bírósági szervezet és annak működése - újakat is alkottak. 16 Corpus Statutorum Hungarae Municipalium. I. Erdélyi törvényhatóságok jogszabályai. Szerk. Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen, Budapest, 1895., 13-16. 17 Ua., 16-19.; Székely Oklevéltár, I., Kolosvárt, 1872., 313-317 (Akkor mingiart mint az igazsagtoll elzakattat es keozeonseges vegezeswnknek rontojat, ki keozwnkben méltatlan es nemzetwnknek aruloja es hamishitw minden tiztesseget es emgerseget eluezesse, ne is legjen azutan soha eoreokke zabad Teorveniben venni, semmi tiztet is ne viselhessen es it Zekelorzagban soha ne is lakhassek. =Kolosvári - Óvári, 17.; Székely Oklevéltár, 1., 315,) Kolosvári - Óvári. 19-28.; Székely Oklevéltár, I., Kolozsvárt, 1872., 119-127. 19 Maros szék lvt.. Törvénykezési jegyzőkönyvek, 1. sz. (1610-1683), 12.
