Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)

Egyed Ákos: Székelykérdés az 1848-i erdélyi országgyűlésen

Vármegyék és szabad kerületek 251 rasztság ellen s az esetleges nemzetiségi küzdelmekben számíthatnak, másrészt kerülni akarták a Puchner tábornokkal való összeütközést, mivel ha nehezen is, de valamilyen segítséget még nyújtott a mozgal­mak fékezésében. A törvény szövege visszafogott s nem írt elő azonnali lényeges változtatásokat, de mégis benne volt a Habsburg-hatalom által létre­hozott határőrrendszer bírálata, a változtatás szükségessége, s a ma­gyar kormány illetékességének elismerése. Érthető, hogy a törvény átnyújtása után Puchner nyomban „aggodalmait” fejezte ki Teleki főkormányzónak. A főkormányzó nem késett értesíteni már június 3-án Csík, Há­romszék, Udvarhelyszék és Aranyosszék tisztségeit, hogy egyelőre minden marad a régiben, ezentúl „a Királyi Biztos Ő Nagy Méltósága által e részben nékem nyilvánított aggodalmai elenyésztése tekinteté­ből bizodalmasan felszólítani kívántam, miszerént célszerű módon ez úton a fegyver alatt lévő Székely népességet arról kellőleg felvilágosí­tani igyekezzék, hogy ezen törvényjavaslat mindaddig, míg ő Felsége a maga legfelsőbb megerősítése által azt szentesíteni nem méltóztatik, törvényes kötelező erővel nem bír.” Ezt egyébként minden törvényre el lehetett mondani, de a túlhangsúlyozása azt jelentette, hogy a fő­kormányzó megsejtése szerint ennek a törvénynek a további sorsa bizonytalan. Sőt, Teleki a Puchnerrel való beszélgetéstől nem függet­lenül írta az említett törvényhatóságoknak: a nemzetőrségekbe nem léphetnek át a határőrkatonák, ezt Háromszéknek külön hangsúlyozta, mert ott a már megalakult nemzetőrségek egy része a határőriektől ment át, ami nem engedhető meg.23 Valóban ezt a törvénycikket az uralkodó megerősítés nélkül küldte vissza, és ezt Puchner továbbította Teleki főkormányzónak, aki ezek után annyit tehetett, hogy a közelebbi magyar országgyűlés fi­gyelmébe ajánlotta ezt a kérdést.24 A határőr székelység türelmetlenül várta, hogy felszabaduljon, s mert hiába várta, Bardóc fiúszékben például „keserű kifakadások mu­tatkoztak”, mert nem értették: miért tartják fenn az 1764-ben létesült igazságtalan állapotot. A katonaság határozottan követelte: töröljék el a határőri rendszert s osszák meg testvériesen a katonai terheket.25 Ezt a székelység a közös teherviselés korparancsaként értelmezte s ezért 23 MOLGTr 1946/1848/E. 24 Teleki József a nádornak. Kolozsvár, 1848. június 28. MOL GTr 1686 /1848/E. 25 Állami Levéltár Kolozsvár. Udvarhelyszék Levéltára. Közigazgatási iratok. 186/1848.

Next

/
Oldalképek
Tartalom