Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Egyed Ákos: Székelykérdés az 1848-i erdélyi országgyűlésen
Vármegyék és szabad kerületek 249 4. Az eddigi törvénytelen katonai szabályzatok megszűnnek és „polgári, úgy családi mint vagyoni viszonyaikat illető jogaikba vissza, és a polgári törvényhatóság alá rendeltetnek.” 5. A súlyos körülmények miatt „mivel a hon kül- és belbátorsága mindenfelől fenyegetteti, ... a fegyvert viselő /effektiv standbeli/ székelység mint nemzetőr köteles katonai rendes fegyelem mellett katonáskodni.” Ez a rendelkezés a közelebbi országgyűlésen hozandó törvényig marad érvényben. Addig: a. / ez a fegyveres őrség a szolgálat, valamint a gyakorlat idején rendes zsoldot kap, s ha a törvényhatóság határán kívül rendelik, a zsold mellett ruházat is megilleti. b. / Ezentúl tisztekül csak olyan hazafiakat alkalmazhatnak, akik tudnak magyarul; a jelenlegi /magyarul nem tudó/ altiszteknek és tiszteknek, ha más alkalmazást nem kapnak, fizetés jár. 6. / A minisztérium intézkedni fog, hogy ezentúl az irományokat és jegyzőkönyveket magyarul vezessék és a „parancs szavak magyarul legyenek.” 7. / A fegyveres székelyeken /effektiv standbeliek/ kívül a székelység: primőrök, nemesek és minden más lakosok kötelesek nemzetőri szolgálatot tenni; ezek haladék nélkül őrseregeket alkotnak, fegyvert kapnak s ugyanúgy szolgálnak mint az ország bármely más nemzetőrei. 8. / A törvény irányeszméinek gyakorlati megvalósításáról haladék nélkül a minisztérium fog intézkedni. 9. / „A székelységen kívüli határőrségnek azon részeire, hol polgári helyhatóság is van, a fennebb írtak értelme általán kiterjed, a többire nézve pedig addig is, míg állapotoknak hazánk alkotmányos rendszeréhez illesztése a törvényhozás által lehető legrövidebb idő alatt eszközöltetnék”, a törvényjavaslat csak annyit mond, hogy ahol eddig ruházatot kaptak, ezután is jár, és őket is kötelezi a trón és a haza szolgálatára.19 Nem nehéz észlelni, hogy a törvényalkotók tulajdonképpen nem akarták teljesen szétválasztani a székely határőrezredek ügyét a román ezredekétől, de a románokkal foglalkozó 9. paragrafus rendkívül óvatosan nyúlt a kérdéshez. Nemzetőrségek felállítását csak olyan román határőrfalvakban rendelte el, ahol polgári közigazgatás is volt /például a már említett Hunyad megyei 12 faluban, viszont a naszódi s orláti Uo.
