Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Egyed Ákos: A katonai szolgálat - a székely szabadság jogforrása
Vármegyék és szabad kerületek 235 vezni; s az adómentesség privilégiumát is elvesztette a székelység. A központi hatalom most már nem akart más mértékkel mérni a székely székekben, mint az erdélyi vármegyékben. Magyar modell szerint erősíteni kívánta a székelység felsőbb társadalmi rendjeit: ennek érdekében adományozásokat hajtott végre, létrehozván ezáltal egy új nemesi rendet, az adományos birtokos nemességet. Paradoxális módon maga a székely hadszervezet is hozzájárult a feudalizmus terjedéséhez, a földesúri nagybirtok képződéséhez, a jobbágyosításhoz, ameny- nyiben az elszegényedő közszékelyek egy része katonai szolgálat he- lyett jobbágyul kötötte le magát a katonai vezetőknél, akik rendszerint az előkelőkből kerültek ki. Az egységes székely libertas és nemesi egyenlőség egyre inkább csak vágy a közszékely számára, mert mind a katonai vezetés, mind a polgári társadalom vezetése az előkelők, s hovatovább a magyar nemességgel azonosuló adományos nemesség kezébe került. Az úri rétegek viszont egyre több szolgálatot követelnek a lesüllyedő néptől. A székely nemzetségi társadalom belső válsága a század közepén tetőződött. Politikai síkon ez a korszak Magyarország három részre szakadásának az ideje, illetőleg az erdélyi fejedelemség kialakulásának valamivel több mint első fél évszázada. Az erdélyi fejedelemség állampolitikája a XVI. század második felében megnyirbálta a székely privilégiumokat: a katonai rendeket is megadóztatta, ugyanakkor birtok- és jobbágyadományozásokat hajtott végre. Erre a székelység 1562-ben nag^y felkeléssel válaszolt. Ezt János Zsigmond kegyetlenül elnyomta.12 13 Emiatt a székelység elbizonytalanodott és amellé állt, aki a régi szabadság visszaadását ígérte. Az 1562-es felkelés is az elszegényedő köznép, a székely gyalogrend kétségbeesett kísérlete volt szabad állapotának megőrzésére, de éppen ellenkező eredményre vezetett. Határkő a székely társadalomtörténetben, főleg azért, mert leverése után mintegy négy évtizednyi időszakra a hűbéri elemek túlsúlyba kerültek a székely társadalomban; úgy tetszett, hogy a katonai rendek társadalma teljesen széthull. A székely társadalomfejlődés fenti vonásait erőteljesen hangsúlyozni szeretném; voltaképpen a székely szabad társadalom és a feudalizmus között folyt a harc, de az előbbire nézve rosszabb 12 A székely lustrajegyzékekben nem ritkaság, hogy ilyen esetekre hivatkoznak /Magyar Országos Levéltár Budapest, F. 136. 5. Köt./ 13 Egyed Ákos: lm. 52-53. Demény Lajos: Az 1562. évi felkelés . L.Székely felkelés 1595-1596. 59-71.
