Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Botka János: Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben megállapított címere
204 Botka János: Jász-Nagykun-Szolnok megye 1878-ban és 1991-ben... nek be a helyi hagyományokba, hogy azok részeként korokat és nemzedékeket kapcsoljanak össze. Nagyon fontos tehát a hiteles jelképi tartalom, és annak ismerete. A XIX. század első felének egyik nagy tanulsága volt - országosan is - a címerképek tartalmi ismeretének hiánya. Leginkább csak a jelképi forma élt. A települések jelentős része nem tudta megfogalmazni mire utalnak jelvényeik, milyen mondanivalót őriznek azok motívumai. S ez kevés volt akkor is, és különösen kevés napjainkban. Megalapozott ismeretek nélkül nem várható el az érzelmi kötődés és a kellő tisztelet sem. A Jászság és a két Kunság településeinek pecsét- és címerképei sajátos nemesi szimbólumok, amelyeket múltjukat ismerő és tisztelő közösségek alkottak meg. (I-III. sz. tábla) A három districtust tekintve ugyanakkor elmondható, hogy hasonlóság inkább a Jászság és a Kiskunság helységei között figyelhető meg, ami értendő a múltra és a jelenre is. A már kezdetektől főként állatmotívumokat előnyben részesítő Nagykunságtól elütnek a jászsági, de a kiskunsági jelképek is, a tartalmi közelség azonban a három kerület között kétségtelen. A jászkun települések jelképi sajátossága az égitestek gyakori és régtől való jelenléte is, ahogyan elmondható az is, hogy a jászkunsági szimbólumok között kevésbé kapott szerepet a táj ábrázolása, különösen az 1702. évi törvénytelen eladásukat követően. A táj, a természet megjelenítése Heves és Külső-Szolnok térségében viszont általánosnak mondható, miként az alföldi és a dunántúli megyékben is (víz, hal, fa, madár, eke, ekevas, csoroszlya, búza, kasza, csónak, virág, erdő, hely, vadak stb.). Szélesebb összefüggést tekintve a Jászkunság jelképanyagáról megállapítható, hogy közeli hasonlóságot mutat a kiváltságos területek, köztük a Hajdú Városok szimbólumaival, továbbá a kuriális és a kamarai települések jelképeivel, valamint a királyi városok pecsétképeivel, címermotívumaival. (Szinte elég rátekinteni pl. a következő települések címereire: Hajdúdorog, Hajdúnánás, Hadház, Létavértes, Szabadka, Szeged, Szolnok, Szerep, Csépa, Szajol, Besenyőtelek, Törtek Obecse, Bácsalmás.) Mindez alapjaiban a hasonló jogállás következménye. Végül Jász-Nagykun-Szolnok megye címerében őrzött motívumok ősiségét kívánom hangsúlyozni, hiszen a jelképi gyökerek a XVI - XVII. századig vezetnek: gólyamotívum, kürt, csillagok, Hold, Tóalak, oroszlán, korona, színek. Mindez jelentősen növeli a megyecí-
